Az Európai Bizottság (EB) hivatalosan is megszüntette Lengyelország ellen a 7. cikk szerinti eljárást, ami az EU közös alapvető értékekeit és a jogállamiságot súlyosan sértő országok megregulázására szolgál, és ami akár az ország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet – írja a Euronews.
„Úgy véljük, hogy Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata” – mondta Vera Jourová, a bizottság politikai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Az EB a döntéssel kapcsolatos elemzését már egy hónapja véglegesítette, amiben arra jutott, hogy le akarja zárni az eljárást.
Ezzel hosszú folyamat végére került pont szerda délelőtt, ugyanis a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban 2015 óta vetődtek fel folyamatosan aggályok, a 7. cikk szerinti eljárást pedig 2017-ben indították ellenük. A Fidesszel szövetséges szélsőjobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) 2015-2023 között vezette Lengyelországot, és széles körben megreformálta a bíróságok működését és felépítését, megrövidítették a hivatalban lévő bírák mandátumát, és a párthoz hűséges személyeket neveztek ki vezető pozíciókba.
A Bizottság szembeszállt a PIS reformjaival, mondván azok sértik a hatalmi ágak szétválasztását, akadályozzák az uniós jog helyes alkalmazását, kiszámíthatatlan jogkörnyezetet eredményez a befektetők számára és veszélyezteti a többi tagállammal való együttműködést.
Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és áprilisban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.
Magyarországgal szemben 2018-ban indult meg a 7-es cikkely szerinti eljárás – igaz ellenünk nem a bizottság, hanem az Európai Parlament indította azt –, és bár 2020-ban úgy nézett ki, véget érhet, 2021-ben újra napirendre került, és azóta sem zárult le.