Mi baja Izraelnek az ENSZ palesztinokat segítő szervezetével?

Izrael azt állítja, hogy az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete, a közvetlenül több tízezer embert foglalkoztató UNRWA 12 munkatársa érintett volt a Hamász október 7-i meglepetésszerű terrortámadásában. Mint hétfőn kiderült, a UNRWA dolgozói közül tíz (akikből kilenc tanárként dolgozik a szervezet valamelyik gázai iskolájában) részt is vett a támadásban, ketten pedig asszisztáltak hozzá. A hatoldalas izraeli titkosszolgálati dokumentumban az is olvasható, hogy a UNRWA összesen 190 Hamász- és Iszlám Dzsihád-harcost alkalmaz.

Emiatt több ország úgy döntött, felfüggeszti a további segítségnyújtást, noha a szervezet veszi ki a legnagyobb részt a gázaiak étellel, itallal és menedékkel való ellátásában az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése óta.

Izrael már korábban is azzal vádolta a UNRWA-t, hogy a Hamász kezére játszik, amit a szervezet tagadott. A botrány kitörése után kilenc munkatársától megszabadult, egy az invázió óta meghalt, kettőnek pedig még nem fejeződött be az azonosítása. António Guterres ENSZ-főtitkár azt ígérte, mindannyijukat felelősségre vonják, büntetőeljárást indul ellenük.

Az alkalmazottak feltételezett gyűlöletes cselekedeteinek következményei lesznek. De a UNRWA-nél dolgozók tízezreit – akik közül sokan rendkívül veszélyes körülmények között végzik humanitárius munkájukat – nem szabad megbüntetni

– nyilatkozta Guterres.

Párhuzamos kormány Gázában

A UNRWA-t egy 1949-es ENSZ közgyűlés hozta létre, miután az Izrael alapításával kitört arab-zsidó háború során 700 ezer palesztinnak kellett elmenekülnie Izrael területéről.

A szervezet mára 30 ezer közvetlen alkalmazottjával ma már 5,9 millió palesztinnak segít a Gázai övezetben, Ciszjordániában és a szomszédos arab államokban (Libanonban, Szíriában és Jordániában) felállított körülbelül 60 menekülttáborban, amelyek leginkább sűrűn lakott városi szegénynegyedekhez hasonlítanak. Gázában 13 ezer, többségében palesztin alkalmazottal működtetnek iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, és humanitárius segélyeket osztanak.

Emellett a helyiek az UNRWA-hoz fordulhatnak akár sürgős kölcsönért is, valamint az ügynökség felügyeli a gázai szemétszállítást is. A szervezet Gázában 2005 óta még fontosabbá vált, amikor is Egyiptom és Izrael blokádot vezetett be, ami miatt összeomlott az enklávé gazdasága, ezzel párhuzamosan az egyik legnagyobb munkáltatóvá is vált.

Már október 7. előtt is kritikus volt a helyzet Gázában: az ENSZ tavaly augusztusi adatai szerint a lakosság 63 százalékát sújtja az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, és több mint 80 százaléknyian éltek a szegénységi küszöb alatt. A háború előtt naponta ötszáz kamionnyi segélyt szállítottak Gázába.

„Az elmúlt pár évtizedben lényegében párhuzamos kormányt működtettünk Gázában” – idézte Hector Sharp, az ügynökség jogi irodája vezetőjének egy októberi interjúját a New York Times. Az október 7-i támadások óta pedig a 2,3 milliós Gáza csaknem fele, körülbelül egymillió ember talált menedéket a UNRWA iskoláiban, kórházaiban, közintézményeiben, és majdnem a teljes lakosság a szervezettől tudja beszerezni az alapvető szükségleteit: ételt, vizet, higiéniai felszerelést.

A szervezet több mint 150 munkatársa halt meg a konfliktus kitörése óta, ennyi ENSZ-alkalmazott még egy konfliktusban sem vesztette el életét. Ezen kívül 141 épülete sérült meg komolyabban vagy pusztult el.

Izrael számára a UNRWA a probléma része

Izrael régóta elfogultsággal, antiszemitizmussal vádolja az ENSZ-t, és hangoztatja, hogy palesztin szervezetének missziója idejétmúlt, és csak arra jó, hogy fenntartsa (enyhíteni ugyanis nem tudja) a 76 éve tartó menekültválságot, illetve hogy munkatársai között, az iskoláiban, és tágabb környezetében Izrael-ellenes érzelmeket tápláljon. Többször gyanúsították azzal is, hogy eltűri, sőt együttműködik a 2007 óta a Gázai övezetet uraló Hamásszal. Izrael sokat emlegetett vádja, hogy a Hamász és más fegyveres csoportok az ENSZ segélyeit és épületeit használják fel saját, katonai céljaikra, ENSZ-épületek alatt futnak az alagútjaik – amiből jó pár most Izrael támadásának célpontjává váltak.

A UNRWA mindig is tagadta ezeket a vádakat, és azt állította, belső biztosítékaik garantálják a szervezet kizárólag humanitárius célokat szolgáló működését. Minden állítólagos jogsértést ki szoktak vizsgálni, felelősségre vonják az érintetteket, Izraelnek valamint a fogadó országoknak ráadásul hozzáférésük van az alkalmazotti listához. Az UNRWA az október 7-i támadást is elítélte, és a túszok szabadon engedését követelte.

Ezzel szemben Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter szerint a UNRWA „a Hamász polgári szervezete”, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn pedig annak a véleményének adott hangot, hogy

iskoláiban Izrael megsemmisítésének tanait tanítják, a terrorizmus tanait, a terrorizmus dicsőítését.

Netanjahu már korábbi kormányzásai alatt is a szervezet bezárását forszírozta, annak ellenére, hogy továbbra is engedélyezte működését Ciszjordániában és Gázában, ahol azokat az alapvető szolgáltatásokat nyújtja a szervezet, amik az Egyiptommal blokádot állító, Ciszjordániát megszálló Izrael feladata, felelőssége lenne. Ebből kifolyólag a felszínen Izrael valóban kritikus a UNRWA-val, de a színfalak mögött előnyben részesíti más alternatívákkal szemben.

Ahron Bregman, a londoni King’s College arab-izraeli kapcsolatokat kutató tudósa úgy véli, Izraelnek azért van gondja az ENSZ helyi szervezetével, mert elvégez olyan feladatokat, amit a helyi kormányzatnak, vagyis a Hamász tisztviselőinek kéne elvégeznie, „a Hamász így szabadon harcolhat”.

A szakértő hozzátette, hogy a másik problémája a zsidó állam politikusainak, hogy a UNRWA az 1948-as menekültek leszármazottait is menekültnek tartja. Az izraeli érvelés az, hogy aki Izrael területén kívül (így Gázában, Ciszjordániában stb.) született, az nem lehet menekült.

Izrael szerint a UNRWA fenntartja azt a narratívát, hogy a Gázában élő emberek egy nap visszatérhetnek Izraelbe, és ez ellenállásra motiválja őket

– mondta a CNN-nek a jeruzsálemi Héber Egyetem jogi karán dolgozó professzor, Juval Sáni.

A palesztinok érvelése szerint joguk van visszatérni, de ezt Izrael vitatja, mert ha ezt maradéktalanul érvényesítenék, akkor a zsidó és arab népesség aránya kiegyenlítődne a határokon belül (Izraelben nagyjából 7 millió zsidó és 2 millió arab/palesztin él, Ciszjordániát és Gázát hozzászámítva nagyjából 7–7 millió lenne a két népesség száma).

„A UNRWA a béke kerékkötője”

Netanjahu már a jelenlegi helyzet kialakulása előtt is arra kérte az ügynökség legnagyobb adományozóját, az Egyesült Államokat, vonja vissza a támogatásait. Ami nem lenne példa nélküli. 2018-ban – amikor szintén a jelenlegi izraeli kormányfő volt hatalmon – Donald Trump szorgalmazta a UNRWA megszüntetését, az USA be is fejezte a szervezet pénzelését, amit végül Joe Biden indított újra nem sokkal hatalomra kerülése után, 2021-ben.

Trump arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy terhet vállal a UNRWA finanszírozásából, külügyminisztere, Mike Pompeo pedig arról írt, hogy

a UNRWA a béke kerékkötője,

és a terrorizmust támogatja. Egyébként is, az 1948-ban a lakóhelyüket elhagyókból már kevesebb, mint 200 ezer ember él, a többiek nem nevezhetők menekülteknek – írta egy másik posztjában.

Az amerikaiak akkori lépésére válaszul Németország bejelentette, hogy megemeli a szervezet támogatását, hogy elkerüljék destabilizációt a régióban.

A UNRWA mandátumán csak az ENSZ közgyűlésén meghozott többségi döntés változtathat, vagy vethet annak akár véget. Legutóbb decemberben újították meg a szervezet megbízatását, ami 2026 júniusáig érvényes.

A szervezetet nem kerülték el a botrányok:

• 2014-ben az ENSZ akkori vezetője, Ban Ki Mun fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a UNRWA egyik üres iskolájában rejtettek el rakétákat, amiket később eltűntek.
• 2017-ben maga a szervezet jelentette, hogy felfedeztek egy alagutat egy gázai övezetben található menekülttáborukban. Tiltakoztak a Hamásznál, hogy ezzel megsértették az ENSZ-szervezet semlegességét. Akkor az ügynökség szóvivője, Adnan Abu Hasna azt mondta, ha nincs a UNRWA, akkor „kétmillió ember válik az Iszlám Állam támogatójává”.
• 2019-ben az UNRWA akkori vezetőjének, a svájci Pierre Krahenbuhlnak helytelen viselkedése, illetve vezetési szabálytalanságok miatt kellett öt évvel kinevezése után azonnali hatállyal távoznia. Svájc, Hollandia és Belgium fel is függesztette a szervezetnek nyújtott támogatását. (A hírek „illetlen szexuális magatartásról”, nepotizmusról, megtorló intézkedésekről, diszkriminációról és más hivatali visszaélésekről szóltak.)
• 2022-ben Jeruzsálem azzal vádolta meg a UNRWA-t, hogy oktatási anyagaik azt tanítják a diákoknak, hogy Izrael megpróbálja „eltörölni a palesztin identitást, ellopja és meghamisítja a palesztin örökséget”. A tankönyvek egyes tartalmait az Európai Bizottság is „antiszemita tartalomnak” minősítette, „beleértve az erőszakra való felbujtást is”, az Európai Parlament pedig arra szólított fel, hogy a Palesztin Hatóságnak nyújtott finanszírozás csak akkor történjen meg, ha ezeket a tartalmakat törlik a könyvekből (a Palesztin Hatóságot ekkorra már rég kiűzte a Hamász Gázából, csak Ciszjordániában van hatalma). A UNRWA azzal védekezett, hogy az idézett részekről szóló jelentések „pontatlanok és félrevezetőek”, a kérdéses könyvek közül sokat nem is használnak.

Összeomló humanitárius művelet

A 2022-ben 1,17 milliárd dolláros költségvetésből dolgozó UNRWA legnagyobb donorja 340 millió dollárral az Egyesült Államok volt (már ha nem egységesen tekintünk az EU-ra és tagállamaira, mert egyébként az unióból a szervezet bevételeinek 44 százalékát kapja, 520 millió dollárt). A botrány hatására most több állam is felfüggesztette a támogatások folyósítását, így Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Németország, Japán és Olaszország is. De például Norvégia és Írország folytatja a pénzügyi hozzájárulását. Ezek az – önkéntes – adományozó országok adták eddig a szervezet pénzügyi forrásainak 94,9 százalékát, áll az ügynökség honlapján.

A UNRWA az utóbbi évtizedben alulfinanszírozott volt, 2023-ra mintegy 75 millió dollárra rúgott az adóssága.

Már eddig is komoly humanitárius veszélyt okoztak az október 7. óta történtek (a háború és az izraeli korlátozások), az ENSZ adatai szerint négyből egy gázait az éhhalál fenyeget. Az október 7-i támadásban mintegy 1200 ember vesztette életét, azóta a háborúban 26 ezer palesztin halt meg, valamint 64 ezren szenvedtek sérüléseket.

Nem tudni, a forrásmegvonás milyen mértékben befolyásolja a hivatal napi működését. A szervezet szószólói szerint február végére, ha fennmarad a jelenlegi helyzet, elfogy a pénzük.

A humanitárius műveletünk, ami kétmillió embernek jelent mentőövet Gázában, éppen összeomlik

– írta Philippe Lazzarini, a UNRWA főbiztosa az X-en, megdöbbenését fejezve ki amiatt, hogy „néhány egyén viselkedése miatt” az országok felfüggesztik a segítségüket.