Tíz esetben indult vizsgálat rendfenntartók ellen Franciaországban az elővárosi zavargások kezdete óta, amelyeket egy rendőri túlkapásban kilenc nappal ezelőtt megölt tinédzser halála váltott ki – közölte szerdán a francia belügyminiszter.
Tíz IGPN (a rendőrség felügyeleti szerve) és IGGN (a csendőrség felügyeleti szerve) vizsgálat folyik
– mondta Gérald Darmanin egy szenátusi bizottsági meghallgatáson, de részletekkel nem szolgált az egyes esetekről.
A sajtó eddig két rendőri túlkapásról értesült. Az egyik a kelet-franciaországi Mont-Saint-Martin településen június 30-án történt, ahol egy fiatal rendbontó súlyosan megsérült a fején a rendőrség elitalakulatának beavatkozásakor, a tinédzser jelenleg is kómában van.
A másik esetben vasárnapra virradó éjjel a déli Marseille-ben a zavargások helyszínén egy 27 éves férfi “feltételezhetően egy rendőri gumilövedéktől” életét vesztette. A La Marseillaise című regionális lap és a Marianne országos hetilap úgy tudja, hogy az ügyészség szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a motoros – akinek halálát egy gumilövedék által a mellkasán ért hirtelen ütés okozta – részt vett-e a zavargásokban.
A BFM hírtelevízió közreadta a férfi mobiltelefonjában található utolsó felvételt, amelyet a felesége bocsátott a sajtó rendelkezésre. Ebből az derül ki, hogy néhány perccel a halála előtt az ételfutárként tevékenykedő férfi a rendbontók elleni rendőri fellépést rögzítette a motorján ülve. A közelben találták meg a motorja mellett a holttestét.
A belügyminiszter elmondta: a zavarásokkal kapcsolatban 3505 embert állítottak elő, közülük 1373-at a párizsi agglomerációban. A legfiatalabb 11 éves a legidősebb 59. Köztereken 23 878 tűzesetet regisztráltak a hatóságok, 12 031 gépkocsi égett ki, 2508 épületet gyújtottak fel vagy rongáltak meg, ezek közül 273 a rendfenntartókhoz tartozik, 105 polgármesteri hivatalban tettek kárt és 168 iskolaépületet támadtak meg.
Tizenhét polgármestert személyében ért támadás, köztük a Párizstól délre található L’Hay-les-Roses nevű település vezetőjét, akinek a családi házát támadták meg; gépkocsival betörték a kaput, majd a kertben hagyott járművet felgyújtották azzal a céllal, hogy a ház tűzbe boruljon. Az eset országos felháborodást váltott ki, valamennyi párt szolidaritásáról biztosította az önkormányzati vezetőt, akinek a felesége és az egyik gyereke megsérült a támadásban.
A tárcavezető a szentárok előtt elmondta: a helyzet jelenleg „nyugodt a nagyon nehéz pillanatok után”, de továbbra is jelentős a rendőri jelenlét az utcákon.
A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben június 27-én egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A rendőr elmondása szerint veszélyben érezte saját és társa életét. Az igazoltatásról készült felvétel azonban ezt nem igazolta, ezért a 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.
A rendőrök fegyverhasználatát 2017 óta új törvény szabályozza Franciaországban. A módosítást a gázolásos terrortámadások miatt tartotta szükségesnek a parlament. A rendőröknek azóta joguk van arra a gépkocsira rálőni, amelynek vezetője ellenáll az igazoltatásnak, ha másképp nem tudják megállítani a járművet, és ha megítélésük szerint a sofőr veszélyezteti mások vagy a rendőrök életét. Korábban a rendőrök csak jogos önvédelemre használhatták a szolgálati fegyverüket.
Gérald Darmanin szerint „azért, mert egy rendőr nem tartja be a törvényt, nem feltétlenül kell azt megváltoztatni. Ezt abszurd” – válaszolta a tárcavezető egy esetleges törvénymódosításra vonatkozó kérdés kapcsán.
Élisabeth Borne miniszterelnök szintén a szenátusban megerősítette, hogy a 17 éves fiú halála „jogosan rázta meg az egész országot, s az érzésen osztozott a parlament is”.
Ez az érzés azonban nem szolgálhat ürügyként elfogadhatatlan erőszakos cselekményekhez, amelyek állami jelképeket céloznak
– tette hozzá.
A miniszterelnök támogatásáról biztosította a rendfenntartó erőket és a tűzoltókat, akik „bátorsággal és professzionálisan” lépnek fel, és üdvözölte a szigorú igazságszolgáltatást és a településvezetőket, akik „a frontvonalban” dolgoznak.
Elmondta, hogy „a köztársasági rend helyreállítása jelenleg a kormány prioritása”.
A stratégiánk négy pilléren nyugszik: a rendfenntartók jelenléte, határozott büntetőjogi válasz annak érdekében, hogy egyetlen elkövető se maradjon büntetlen, a közösségi oldalak felelőssé tétele és a szülői felelősség és tekintély hangsúlyozása, miután az elkövetők nagyon fiatalok
– mondta a miniszterelnök, aki megerősítette: „a helyzet gyakorlatilag mostanra mindenhol rendben van”.
(MTI)