Kína nem kegyelmez a kanadai drogcsempésznek

Robert Lloyd Schellenberg hiába fellebbezett a halálos ítélet ellen.

A kanadai férfit kábítószer-csempészet miatt először 15 év börtönre, majd az ügyészég fellebbezése után halálra ítélték röviddel azt követően, hogy Kanadában őrizetbe vették a Huawei kínai óriásvállalat alapítójának lányát. Robert Lloyd Schellenberget azzal vádolták, hogy 222 kiló metamfetamint csempészett másokkal Kínából Ausztráliába.

Egyik ügyvédje szerint a bíróság nem szigoríthatta volna az ítéletet új bizonyíték nélkül, 2019 januárjában mégis kimondták a halálos ítéletet, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő is bírált, de a fellebbviteli bíróság jogszerűnek nevezte azt. Peking korábban arra figyelmeztette Ottawát, súlyos következményekkel kell számolnia, ha nem engedik szabadon a Huawei alapítójának lányát.

Meng Van-csou kiadatási pere múlt héten lépett utolsó szakaszába. A Huawei kínai informatikai és telekommunikációs óriásvállalat globális pénzügyi igazgatóját 2018 végén amerikai kérésre vették őrizetbe Vancouverben, azóta házi őrizetben van.

Az Egyesült Államok szerint Meng Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington és az Európai Unió által elrendelt Irán-ellenes szankciókat.

A Huawei tagadta a vádakat, Kínában pedig Meng Van-csou letartóztatása után őrizetbe vettek még két kanadai állampolgárt, a magyar állampolgársággal is rendelkező Michael Kovrig korábbi diplomatát és Michael Spavor üzletembert, a nemzetbiztonságot  fenyegető cselekmények gyanújával.

Kapcsolódó
Kínában raboskodó ex-énekeséről írt dalt a Bankrupt zenekar
A magyar punkzenekar így próbál hozzájárulni Michael Kovrig szabadulásához.

Az MTI emlékeztet rá, Kína nem teszi nyilvánossá a kivégzések számát, de jogvédő szervezetek szerint a távol-keleti országban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet a világon. Évente több ezer emberre szabnak ki halálbüntetést.

Az ismert adatok alapján a Kínában halálra ítéltek között olyan nemzetiségűek is előfordulnak, akiknek országaival Peking jó viszonyt ápol, ilyen például Nigéria, amelynek szenátusa 2016-ban tette közzé, hogy mintegy 120 állampolgáruk vár kivégzésre Kínában. Schellenberg ügye óta legalább három kanadai állampolgárra szabtak ki halálos ítéletet Kínában, szintén kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek miatt.