A többlethalálozási adatok nem azt mutatják, hogy sikeres volt a járványkezelésünk

Márciusban írtunk arról az Eurostat adatai alapján, hogy az Európai Unióban 2020 márciusa és decembere között félmillióval több ember halt meg a 2016 és 2019 közötti évek azonos időszakához képest, tavaly áprilisra vonatkozóan pedig 25 százalékos emelkedést tapasztaltak. Abban a cikkben azonban még nem szerepeltek a koronavírus-járvány harmadik hullámának 2021. márciusi és április – ahogy várható volt – lesújtó számai.

Pedig nem indult rosszul 2021, az év elején az EU területén csökkenni kezdett többlethalálozás – januárban 17 százalékkal, februárban pedig már csak 5 százalékkal volt magasabb az arány a korábbi évekhez képest, ami a novemberi 40 százalékhoz viszonyítva jelentős javulás. Az alábbi ábrán a havi számok alakulása látható, az animáció a lejátszás gombbal indítható el. Ha rákattintunk a nagyítóra, beírjuk egy uniós ország nevét, és ezután indítjuk el a lejátszást, akkor az adott országban tapasztalható változás külön is követhető.

Jól látszik, hogy a reményt keltő január-február után márciusban és áprilisban drasztikusan nőtt a többlethalálozás: miközben uniós átlagban is 10, illetve 21 százalékos növekedést mértek, Lengyelországban 66, Bulgáriában pedig 76 százalékot nőtt a halálesetek aránya 2016-2019-hez képest, és Magyarországon is – ahol ekkoriban lakosságarányosan a legtöbben haltak meg a koronavírus miatt Európában, a kormány azonban azt kezdte hangsúlyozni, hogy nem ez, hanem a többlethalálozások száma a mérvadó – 45 százalék körüli növekedés volt érzékelhető.

Eközben voltak olyan országok, például Svédország, Finnország és Portugália, ahol a viszonyítás alapját képező évekhez képest még csökkent is a halálozási arány 2021 tavaszán. Málta esetében külön kiemelendő a javulás: míg márciusban 33 százalékkal magasabb volt a halálozás, mint a korábbi időszakokban, áprilisban már 0,7 százalékkal kevesebb halálesetet regisztráltak. Németországban és Belgiumban fordítva történt: a mínuszos február-március után jött egy pluszos április.

Közép- és Kelet-Európa országait kiemelve azt látszik, hogy 2020 novembere után 2021 márciusában emelkedett meg a halálozások száma, ami egybeesik a harmadik hullám felerősödésével. Áprilisra Csehországban és Szlovákiában jelentősen süllyedni kezdett a mutató, Magyarországon azonban csak kisebb mérséklődést figyelhettünk meg, Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában pedig továbbra is emelkedőben volt a többlethalálozások aránya.

A számok könnyebb értelmezéséhez érdemes megnézni azt is, hogy ezekben az országokban mennyi volt a 100 ezer főre eső halottak száma. Ehhez 2018 és 2021 között néztük meg az adott év 12., illetve 16. hetének halálozási adatait. Ahogy az ábrán látszik, a kiválasztott időszakokban szinte minden esetben Bulgáriában, Magyarországon és Romániában történt arányaiban a legtöbb haláleset, a másik három ország látványosan jobb eredményeket produkált.

2021 márciusában azonban Bulgáriában és Magyarországon még rosszabbra fordult a helyzet: előbbiben 52, utóbbiban 46 halott jutott 100 ezer lakosra, míg a harmadik helyen álló, magához képest is sokat rontó Romániában 36.

Áprilisra hazánkban viszonylag sokat javult a helyzet, de a halottak száma még így is az átlag felett volt, és Lengyelországgal a harmadik helyen osztoztunk. Érdemes megfigyelni, hogy miközben Csehországot és Szlovákiát is nagyon megviselte a harmadik hullám, náluk annyi volt a százezer főre jutó halottak száma, mint Magyarországon „nyugalmi” időszakban.