Európa egyes országaiban ezekben a hetekben is tömegek vonulnak az utcára tüntetni. A húsvéti hétvégén Stuttgartban volt a legnagyobb megmozdulás, több mint tízezer tüntető lepte el a város utcáit, hogy a járvány csillapítása érdekében bevezetett korlátozások ellen tiltakozzanak, de az elmúlt hetekben hasonló beszámolók érkeztek Hollandiából, Ausztriából és Svájcból is, március 15-én pedig Budapesten is volt hasonló demonstráció a Mi Hazánk Mozgalom szervezésében.
Ezek az események azonban eltörpülnek amellett, ami Nagy-Britanniában zajlik, nem kis részben azért, mert a briteket nem az elégtelen járványkezelés szólította utcára. Egy új törvénytervezet tartja lázban az országot, ami ellen már mozgalom is szerveződött, a Kill the Bill.
Borzalmas időzítés
A tüntetéssorozat hetek óta zajlik Anglia és Wales városaiban, legutóbb a múlt szombaton csaptak össze a rendőrök a demonstrálókkal a londoni Parlament épülete előtt. A Guardian szerint a helyszínen volt a Munkáspárt több politikusa és a párt korábbi vezetője, Jeremy Corbyn is, aki szólt is ahhoz a több ezer emberhez, aki a Hyde Parktól vonult a törvényhozás épülete elé. London mellett Bristolban is aktívak a demonstrálók, ők a múlt hétvégén ötödik alkalommal mentek utcára, és érkeztek hírek megmozdulásokról Birmingham, Manchester, Newcastle, Brighton, Nottingham és Portsmouth városából is.
A március elején a parlament elé került tervezet a rendőrség jogköreit szélesítené, valamint egyes bűncselekmények szigorúbb büntetést vonhatnának maguk után, súlyosabb vétségek esetén pedig eltörölnék a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A bírálatok középpontjában azonban a leginkább az áll, hogy a rendőrök belátásuk szerint nyilváníthatnának bűncselekménynek olyan cselekedeteket, amelyek a megítélésük szerint zavarják a közrendet. Ennek értelmében a rendőrség például idő- és zajkorlátot is megszabhatna egy-egy tüntetéshez. Ha ezt valaki megszegi, készülhet rá, hogy büntetőeljárást indítanak ellene, még akkor is, ha hivatalosan nem hirdették ki a szabályokat.
Az érvényben lévő törvény szerint a hatóságoknak először alaposan meg kell győződniük arról, hogy az épp zajló tüntetés rendbontással jár-e, és az események veszélyeztetik-e bárki testi épségét vagy a köznyugalmat. Az új jogköröknek köszönhetően viszont a hatóságoknak lehetőségük lenne arra, hogy csírájukban fojtsanak el demonstrációkat. Az időzítés azért is szerencsétlen, mert az utóbbi hónapokban világszerte igen kényes témává vált a rendőri túlkapások ügye. George Floyd halála (azé az afroamerikai férfié, aki rendőri intézkedés során vesztette életét, mert az eljáró rendőr, Derek Chauvin több mint nyolc percen keresztül térdelt a nyakán) robbantotta ki a nyáron a Black Lives Matter mozgalmat, aminek egyik szimbolikus állomása volt a Seattle-ben létrehozott Capitol Hill Autonóm Zóna, egy rendőrmentessé nyilvánított hat háztömbnyi terület. A BLM-nek ráadásul nem csak az Egyesült Államokban akadtak támogatói, hamarosan hasonló céllal kezdtek tüntetéseket szervezni világszerte, így Nagy-Britanniában is, esetenként köztéri szobrokat, emlékműveket megrongálva, eltávolítva. Jó eséllyel ennek tudható be, hogy az ominózus törvénytervezetben egy olyan kitétel is szerepel, amely szerint a szobrok és emlékművek megrongálóit akár tízéves börtönbüntetéssel is sújthatják.
Sarah Everard ügye
A széles körű elégedetlenség ellenére a konzervatív Boris Johnson kormánya kitart amellett, hogy a tervezet a közösség javára válik majd, hiszen javulni fog a közbiztonság.
Egyensúlyt kell teremtenünk a tüntetők és azon emberek jogai között, akik csak szeretnék élni a mindennapi életüket
– emelte ki Priti Patel belügyminiszter, aki indoklásában arra is rámutatott, hogy az elmúlt években nőtt a tüntetéseken elkövetett rendbontások száma.
Vele szemben az ellenzék képviselői úgy érvelnek, hogy a hatóságoknak adott túlhatalom komoly problémákat szülhet, ezért több időre lenne szükség a tervezet megvitatásához. Velük ért egyet az önkormányzatok szövetsége is, amely szintén további egyeztetést szorgalmaz, különösen a tüntetésekkel kapcsolatos kérdésekben.
A törvénytervezetet szerencsétlen módon néhány nappal az után terjesztették a parlament elé, hogy a rendőrség erőszakkal oszlatta fel azt a megemlékezést, amelyet Sarah Everald emlékére szerveztek. A 33 éves nőnek március 3-án veszett nyoma, amikor egy barátjától sétált haza. A holttestét egy héttel később találták meg, maradványait elsőre nem is tudták azonosítani. A nő emlékére szervezett virrasztást a szervezőknek egy ízben le kellett mondaniuk, mert a koronavírus-járvány miatti korlátozások alapján illegálisnak minősítette a rendőrség, végül több száz ember részvételével mégis megtarthatták. Az eseményre később megérkező rendőrök négy nőt bilincsben vittek el a helyszínről. És bár ezt követően sokan a londoni rendőrség vezetője, Cressida Dick lemondását követelték, ő úgy érvelt, a helyszínen tapasztaltak szerint a megemlékezés gyülekezésbe csapott át, ez pedig nem fér bele a korlátozások keretei közé. Később Boris Johnson nyugtalanítónk nevezte a virrasztáson történteket, de egyéb kommentárt nem fűzött az ügyhöz, ellenben ígéretet tett arra, hogy záros határidőn belül kidolgoznak egy cselekvési tervet a nők védelmének érdekében.
Sarah Everard elrablásával és meggyilkolásával egy 48 éves rendőrt gyanúsítanak, ami még inkább feszíti az ellentétet a felek között. A virrasztáson történtek után kaptak igazán lángra a tiltakozások országszerte, és noha nagy részük a helyszíni beszámolók szerint békés, erőszakba torkolló akciók is akadnak. Bristolban például kirakatokat törtek be és rendőrautókat gyújtottak fel tüntetők, legalább húsz rendőr megsérült, közülük ketten súlyosan, hét embert pedig letartóztattak.
A bristoli incidenst a belügyminiszter és a miniszterelnök is elítélte, Johnson a Twitteren tett közzé bejegyzést, amelyben azt írja,
Tegnap este gyalázatos támadások érték a rendőröket Bristolban. A tisztjeinknek nem szabadna szembesülniük azzal, hogy téglákkal, palackokkal és petárdákkal dobálja őket egy erőszakos szándékú, vagyonkárosító tömeg. Minden támogatásom a rendőrségé és a városé.
A New York Times cikke szerint Everard halálának körülményeit a kormány arra próbálta felhasználni, hogy az új törvényt sikerüljön elfogadtatni, mondván, azzal a rendőröknek nagyobb lesz a hatáskörük, így a nők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A közhangulatot azonban ezzel sem sikerült maguk mellé állítaniuk, a tervezet kritikusai szerint leginkább azért, mert az új törvény egyáltalán nem garantál nagyobb biztonságot a nőknek, ellenben sérülne az ő gyülekezéshez való joguk is.
Látva a tervezettel szembeni heves ellenérzéseket, nem meglepő, hogy a brit kormány úgy döntött, egy időre jegeli a témát. Március közepén rövid vita után a Parlament megszavazta a tervezetet, így az a törvényalkotási bizottság elé került, amely azonban csak valamikor az év későbbi részében foglalkozik vele érdemben. A halasztás ugyanakkor koránt nem jelenti azt, hogy a jogszabály ne léphetne életbe akár még az idén.