A NATO kivonja személyzetének egy részét Irakból

A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét Irakból – közölte kedden az észak-atlanti katonai szövetség egyik tisztségviselője hírügynökségekkel annak nyomán, hogy ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között egy magas rangú iráni katonai parancsnok megölése miatt.

Minden szükséges óvintézkedést megteszünk az embereink védelmére. Ez magában foglalja a személyzetünk egy részének átmeneti átcsoportosítását Irakon belül és kívül,

mondta a NATO illetékese a Reuters hírügynökségnek.

„A NATO fenntartja jelenlétét Irakban, és kész folytatni kiképző és képességfejlesztő programját, ha a helyzet ezt lehetővé teszi” – jelentette ki az illetékes.

A NATO iraki missziója mintegy ötszáz fős katonai kiképző, tanácsadó és kiszolgáló személyzetből áll, amely a 29 tagú katonai szövetség államaiból és a partnerországokból érkezett katonai és polgári munkatársakból tevődik össze.

• Németország a nap folyamán kivonta az Irak központi részén szolgálatot teljesítő 32 katonáját. A kontingenst a Bagdad melletti Tadzsi táborból a szomszédos Jordánia al-Asrak légitámaszpontjára, illetve Kuvaitba telepítették át.
• A horvát kontingens egy részét is kivonták az országból. Tizennégy katonát Kuvaitba helyezték át, hét társuk pedig, akiknek lejárt a NATO-misszióban teljesített szolgálatuk, hazatérhettek.
• Jonathan Vance, a kanadai vezérkari főnök közölte, hogy a kanadai ötszáz fős kontingens egy részét biztonsági megfontolásokból Kuvaitba helyezik át.
• Az olasz védelmi vezérkar közlése szerint elhagyta az iraki fővárost és Bagdadtól nem messze folytatja szolgálatát az az 50 olasz csendőr, aki a helyi rendőrség kiképzési feladataiban vett részt.
• Ben Wallace brit védelmi miniszter parlamentben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia szeretné Irakban tartani csapatait, de kivonul, ha Bagdad ezt követeli.
• Franciaországnak nincsenek tervei csapatai létszámának csökkentésére – közölte egy francia kormányzati tisztségviselő. Florence Parly védelmi miniszter pedig a Twitteren közölte, hogy a bagdadi történések fényében megerősítették az Irakban szolgálatot teljesítő 160 francia katona védelmét.
• A magyar katonák, a megfelelő műveletbiztonsági intézkedések mellett, továbbra is végzik Irakban a részükre meghatározott feladatokat.

A nap folyamán Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök tolmácsolta kormányának kívánságát Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak: a telefonbeszélgetésben Mahdi ragaszkodott az iraki kormány és parlament külföldi csapatok kivonásával és az ország szuverenitásának megőrzésével kapcsolatos álláspontjához. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta a NATO és Irak együttműködésének fontosságát. Stoltenberg ezzel összefüggésben azt mondta, hogy a NATO fenn akarja tartani az Iszlám Állam terrorszervezettel harcoló iraki biztonsági erőknek szánt katonai támogatást és kiképzést. Stoltenberg és Mahdi megvitatták egy esetleges fegyveres konfliktus elkerülésének lehetőségeit a régióban.

Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására ölték meg az iraki főváros közelében. A tábornok volt a gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért. A tábornok lividálását követően tetőfokára hágott a feszültség Washington és Teherán között.

Kiemelt kép: Europress/AHMAD AL-RUBAYE/AFP