Arról ír az Átlátszó, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építhetnek tovább és helyezhetnek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben. A tervek szerint 2000 MW teljesítményű atomerőmű épülne fel itt, tehát nagyjából akkora, mint a Paksi Atomerőmű.
Hmelnickij-ben már működik két atomerőművi blokk: az elsőt 1987-ben, a másikat 2004-ben helyezték üzembe, a 3-as és 4-es blokkok építését azonban csak elkezdték 1985-86-ban, a csernobili katasztrófa utáni atomellenes tüntetések hatására a projekteket leállították.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat, az Energoatom 2005-ben kezdett újra komolyabban foglalkozni a félbehagyott 3-as és 4-es blokkok befejezésének gondolatával. Az építésre kiírt tendert 2008-ban nyerte meg az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojexport. A 2010-ben megkötött megállapodás tartalmazta azt is, hogy a projekthez Oroszország nyújt hitelt.
A projektet a 2014-es ukrajnai háború akasztotta meg újra, aminek következtében 2015-ben Ukrajna felmondta az orosz féllel kötött szerződést. A jelenlegi elképzelések szerint a cseh Skoda gyártaná és építené fel a reaktorokat.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal is készített egy elemzést, amelyben az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a Hmelnickij 3,4 blokkok megvalósíthatósági tanulmánya nem tartalmaz megnyugtató információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról, és nem derül ki belőle, hogy hogyan kezeli a beruházó a több mint 30 éves, félkész építmények öregedését.
Az osztrák szakértői anyag megállapításai szerint az ukrán dokumentáció nem tartalmaz megfelelő információt arra nézve sem, hogy a helyszín minden tekintetben megfelel-e a nemzetközi atomerőművi biztonsági előírásoknak.
Sok minden nem felel meg az épülő atomerőművekkel szemben támasztott nemzetközi standardoknak, de az ukránok szerint a Hmelnickij 3-as és 4-es blokkok nem minősülnek új erőműveknek, hiszen legalábbis részben már állnak.
Jelenleg a Hmelnickij 3-4 blokkok környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása folyik, ebbe kapcsolódhatna be Magyarország is. Azonban az illetékes Agrárminisztérium 2017 óta nem rendelkezik friss információval a projekt alakulásáról.
Az ukrán Környezetvédelmi Minisztérium egyik felelős munkatársa egy informális beszélgetésben elmondta, hogy Magyarország elmulasztott egy határidőt, és nem jelezte időben, hogy a jelenleg zajló eljárásban részt kívánna venni.
Kiemelt kép: VALERIY SOLOVYEV / POOL / AFP