Már az űrből is látszik, mit tettünk Európával

• Ausztria északi és nyugati részén 85 százalékkal kevesebb eső esett március és augusztus között, mint a 10 éves átlag. Az okozott kár akár 21 millió euró is lehet.
• Dániában májustól július elejéig mintegy 845 bozóttűz pusztított, csak júliusban pedig ezernél is több, majdnem annyi, mint máskor egy év alatt összesen.
• Németországban az április és a május is a valaha mért legmelegebb két hónap lett, majd júniusban folytatódott a hőség, a várt csapadékmennyiségnek viszont csak 57 százaléka hullt le.
• Görögországban július végén pusztító erdőtűz söpört végig, a katasztrófában 92 ember meghalt, több mint ezer épület semmisült meg.
• Lettországban szükségállapotot rendeltek el a szárazság miatt.
• Portugáliában augusztus 4-én 46 fokot mértek.
• Spanyolországban eddig kilenc ember halálát okozta a hőhullám. Az ország dél-keleti részén 40-42 fokot is mértek, egyes helyeken pedig éjfélkor is 35 fok felett maradt a hőmérséklet.
• Svédországban az idei július volt a valaha mért legmelegebb az országban.
• Az Egyesült Királyság eddigi legszárazabb nyári időszakán ment keresztül június elejétől július közepéig.

A lista közel sem teljes, de azt jól mutatja, mennyi országot érintett az európai hőhullám az idén nyáron. Ráadásul a tudósok szerint jobb, ha hozzászokunk ehhez, mivel egy új kutatás szerint a klímaváltozás kétszeresére növelte az ehhez hasonló szélsőséges időjárás kockázatát. Azaz

az európai hőhullámról valójában részben mi tehetünk.

Szakértők összehasonlították a mostani értékeket korábbi adatokkal, és a vizsgálat alkalmával kiderült, a klímaváltozás egyértelmű szerepet játszik a mostani hőhullámban Európa-szerte. Az extrém időjárásnak pedig több országban is kézzel fogható következményei vannak, ezekből mutatunk néhányat.

Mi sem mutatja jobban, mennyire szokatlan időjárási helyzet állt elő, mint az, hogy Finnországban arra szánta el magát egy áruházlánc, hogy vásárlóit meghívja légkondicionált üzlethelyiségeibe aludni.

A K-Supermarket este kilencig rágcsálnivalókat és sört is biztosított a hűsölni vágyó vevők számára. Az alapötlet egyébként a vásárlóktól jött, akik eredetileg félig viccnek szánták, amikor jelezték, hogy szívesen aludnának a hűvös áruházban.

Az igazgató elmondta, máskor is megpróbálnak válaszolni a vásárlók kéréseire, így miért pont ebben a helyzetben ne tették volna. Főleg mivel Finnországban az extrém hideg ellen elég jól felszereltek a helyiek otthonai, légkondicionálóra viszont általában annyira van szükségük, mint a tusnádfürdőieknek plüssmackókra.

A hőhullám már az állatvilág pusztításánál jár, Svájcban ugyanis tömegével halnak meg a halak a Rajnában a hőség miatt.

A hőhullám miatt a víz hőmérséklete 27 felé emelkedett, a hidegkedvelő halak számára pedig ez már olyannyira elviselhetetlen, hogy több mint egy tonna elpusztult példányt fogtak ki a vízből.

A 27 fok rendkívül kritikus az érintett fajta szempontjából, mivel a pérek számára már a 20 fok feletti hőmérséklet is stresszt jelent, a 25 fok feletti víz pedig felér egy halálos ítélettel számukra.

Nemcsak a görögöknek kellett szembenéznie a pusztító bozóttüzekkel: Németországban is meg kellett küzdenie a lángokkal a lakosságnak Köln közelében, a lakott területre is átcsapó tűz következtében legalább 12 ember megsérült. Az aljnövényzet valószínűleg egy szikra miatt gyulladt ki, de a szárazság és a hőség miatt hihetetlen gyorsan terjedt tovább a tűz a házakra.

London híres parkjaiban több hattyú és lúd esett áldozatául a hőségnek, egy helyi menedékházban pedig közel 300 beteg madarat ápolnak, amelyeket londoni tavakból mentettek ki. A madarakat úgynevezett botulizmus támadta meg, a betegség kialakulásának táptalaja az, hogy a meleg miatt kevesebb az oxigén a vízben. Ilyen járvánnyal azonban korábban még nem találkoztak.

Spanyolországban egymás után szedi halálos áldozatait az extrém hőség: az eddigi kilenc haláleset mindegyike a szokatlanul magas hőmérséklettel függött össze. Ráadásul a spanyoloknak is kijutott az erdőtüzekből, az országban több helyen is megküzdöttek a lángokkal a tűzoltók.

Szakértők már arról beszélnek, hogy a nyári forróság megváltoztatja majd a turisták utazási szokásait, és a nyári szezon hamarosan őszre tolódik át az elviselhetetlen hőség miatt. A változás elkerülhetetlennek tűnik, hiszen például a nyaralók által kedvelt Portugália sem tűnik annyira ideális úticélnak a nemrég mért 45 fokban.

Vagy egyetlen programként marad a strandolás, de kicsit nehézkesnek tűnik férőhelyet találni arra mostanság:

Ha pedig valamivel kapcsolatban igazán érzékeltetni akarjuk, hogy mennyire feltűnő és fontos, azzal szokás példálózni, hogy „még az űrből is látszik”. Augusztus elejére eljutottunk odáig, hogy már egy űrhajósnak is sikerült megörökíteni, hogy fest jelenleg Európa. Nem sok zöld színt találunk a képen, mindent ural a barna.

A legmagasabb hőmérsékletet Európában 1977-ben mérték: Athénban ekkor 48 fok volt. A következő hetekben kiderül, több mint 40 évvel később születik-e újabb rekord. Nem tűnik elképzelhetetlennek.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga