„Engedéllyel gyilkolni?” – Élet-halál kérdésről népszavaz Írország

Pénteken eldől, az írek eltörlik vagy érvényben hagyják az ország szigorú abortusztörvényét.
Kapcsolódó cikkek

Pénteken voksolnak az írek arról, hogy eltörlik vagy érvényben hagyják az ország szigorú abortusztörvényét. Írország 1983-ban – népszavazás után – az alkotmány nyolcadik módosításában rögzítette, hogy az anyának és meg nem született gyermekének egyenlő az élethez való joga.

A gyakorlatban ez jelen állás szerint azt jelenti, hogy a megtermékenyített petesejtnek az élethez való alkotmányos jogát az állam védi, egy nőnek semmilyen körülmények között nincs joga a terhességet megszakítani. Sem akkor, amikor a magzat életképtelen, sem akkor, ha a nőt valaki megerőszakolta, sem akkor, ha pszichológiai probléma miatt, anyagi vagy bármilyen más okból képtelen a gyermeket felnevelni.

Egyetlen esetben lehet kivételt tenni az abortusztörvény szerint: ha az anya élete veszélybe kerül a terhesség alatt, illetve miatt. A törvény továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy az anya más országban essen át terhességmegszakításon. Ezzel az opcióval meglehetősen sokan élnek is: 1992 óta 170 ezer ír nő utazott külföldre – főként Angliába és Walesbe -, hogy elvetesse a magzatot.

Az illegális abortuszért most 14 éves börtönbüntetés jár Írországban. A hivalos adatok szerint legálisan mindössze 25 terhességmegszakítás volt az államban 2016-ban.

Ha a referendumon az abortusztörvény módosítására ikszelnek többen, akkor a jövőben a magzat 12 hetes koráig legális lesz az operáció. Ezzel sem kerülnének egyébként a leglazábbak közé, mert a terhességmegszakítást engedő országok közül csak Portugáliában, Észtországban és Horvátországban szűkebb – 10 vagy 11 hét – a határidő.

Miért most lesz népszavazás?

Az utóbbi években több megrázó, nyugtalanító eset fordult elő Írországban, amelyek rámutattak a jelenlegi törvények hiányosságaira. Savita Halappanavar története például az egész világot bejárta. Az indiai születésű nő 2008-ban költözött az írországi Galway városába férjével, akivel 2012-ben várták első gyermeküket. Savita október 21-én erős hátfájdalmakra panaszkodva ment el egy helyi kórházba. Kiderült, hogy el fog vetélni, ugyanakkor a hatályos abortusztörvény miatt az orvosok semmit nem tehettek a folyamat felgyorsítása érdekében, mivel nem volt rá bizonyíték, hogy a nő élete veszélyben van.

Egy héttel azután, hogy Savita bekerült a kórházba, elhunyt. Kólibaktérium került a véráramába és súlyos vérmérgezést kapott. Mindössze 31 éves volt.

A tragédiát követően országszerte több ezren tüntettek az abortusztörvény ellen és annak módosítása érdekében. Savita a terhességmegszakításról szóló vita egyik szimbólumává vált, halála pedig nagyban közrejátszott abban, hogy pénteken népszavazást tartanak a témáról.

Tüntetés a tragédia után Dublinban
Fotó: Peter Muhly / AFP

Íme még két eset, amire sokak felkapták a fejüket.

Mivel kampányolnak?

Az abortuszt ellenzők tábora attól fél, hogy a törvény liberalizálásával ugrásszerűen megnő majd az abortuszok száma Írországban, és a változás több tízezer gyermek halálát eredményezheti. Ebben van is valami, mert az alkotmány nyolcadik módosítása becslések szerint százezer terhességmegszakítást akadályozott meg mostanáig.

A nagyvárosokban minden lámpaoszlopon ott lógnak a figyelemfelkeltő tábláik, amivel a bizonytalanokat akarják meggyőzni.

Az egyik ilyenen az áll:

Angliában ötből egy csecsemőt elvetetnek. Ne legyen így Írországban!

Egy másikon pedig az olvasható:

Engedéllyel gyilkolni? Szavazz nemmel az igény szerinti abortuszra!

Azt mondják, a törvény előtérbe helyezte az abortusz könyörületes alternatíváit, mint a perinatális (a születés időszaka körüli) hospice ellátást, amire abban az esetben van lehetőség, ha a baba halálos beteg vagy ha eltartása különböző okok miatt komoly kihívást jelent az anyáknak.

Abortusz ellenes tüntetés Dublinban
Fotó: Artur Widak / AFP

Az abortuszpártiak legfőbb érve, hogy az abortusz bűncselekményként való értelmezése nem akadályozza meg a folyamatot. Statisztikák támasztják alá, hogy a liberálisabb abortusztörvénnyel rendelkező országokban csökkenő tendenciát mutat a terhességmegszakítások száma.

Szerintük az ír nők számára most is rendelkezésre állnak kiskapuk: vagy külföldre mennek és saját pénzükön végeztetik el a terhességmegszakítást – minden költséget egybevéve úgy 400 ezer forintért -, vagy illegális abortuszpirulához nyúlnak.

Az igen mellett kampányolók azt is hangsúlyozzák, hogy a nők több együttérzést és gondoskodást érdemelnek. Úgy vélik, az alkotmány nyolcadik módosításával a szégyen kultúrája honosodott meg az országban, amely gátolja a munkavégzésben az orvosokat és kikényszeríti a terhességet.

Abortusz mellett kampányoló plakátok Dublinban
Fotó: Artur Widak

Milyen eredmény várható?

A népszavazás az abortusz mellett és ellen kampányoló felek számára többről szól, mint a terhességmegszakításhoz való jogról: Európa egykor legkonzervatívabb állama, a vaskalapos, katolikus Írország identitásáról és értékeiről is. A finisben mindkét oldal kampányának vezetői beutazták az országot, hogy minél több választópolgárt győzzenek meg a maguk igazáról.

Az év elején lefutottnak tűnt a referendum, a nyolcadik módosítás eltörlésére szavazók aránya stabilan 50 százalék felett volt. Azóta viszont fordult a kocka, az eredmény megsaccolhatatlan.

Egy múlt héten készített közvéleménykutatás szerint még mindig az abortusztörvény megváltoztatására voksolók vezetnek 44 százalékkal, az ellenzők pedig 32 százalékon állnak. Csakhogy a szavazók 17 százaléka bizonytalan, az abortuszellenesek tábora pedig hisz benne, hogy meglepetést okozhatnak.

Írországban a katolikus egyház befolyása az utóbbi évtizedekben nagyon visszaesett, mégis tudnak hatni a választópolgárokra egy olyan országban, ahol a lakosság 87 százaléka katolikusnak vallja magát. Jól mutatja ezt, hogy a katolikusok körében 45 százalék abortuszpárti, 40 százalék pedig ellenző, míg a nem vallásosak körében 69 százalék támogatja az abortuszt 12 hetes korig.

A téma iránt egyébként meglehetősen nagy az érdeklődés. Rengetegen utaznak több ezer kilométert a tengerentúlról, csak hogy szavazhassanak. 2015-ben Írország volt az első állam, ahol népszavazás útján döntöttek a melegházasság bevezetéséről. Most megközelítőleg 90 százalékkal többen regisztrálták magukat a névlistára.

Kiemelt képünkön abortusz mellett és ellen kampányoló plakátok. Fotó: Artur Widak/NurPhoto/AFP