Új oktatási törvényt terveznek Ukrajnában, ami alapján csak általános- és középiskolákban lehetne kisebbségi nyelven tanítani, és csak ott, ahol a kisebbség egy tömbben él. Ez az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelvű képzéseit is veszélyezteti, bár jó esetben kivételt tesznek az alapítványi fenntartású intézményekkel szemben – írja az Eurológus.
Az ukrán törvényhozás a közigazgatásban, a kulturális életben, de még a napi hivatalos érintkezésben is visszavenne a nyelvhasználat szabadságából. Olyan ötlet is felmerült, hogy kapjon tízezer forintos nagyságrendű bírságot az a boltos vagy piaci árus, aki nem ukránul szolgálja ki a vevőt.
Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású EP képviselője a portálnak azt mondta: Ukrajna a Szovjetunió felbomlása óta szeretne különbözni az oroszoktól, aminek az egyik eszköze, hogy „ukrán nyelvűsítik” a társadalmat. Eközben az ukrajnai oroszok számítanak Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének.
Az oroszbarát Viktor Janukovics alatt, 2012-ben elfogadott nyelvtörvény az önkormányzatokra bízta, hogy elfogadják-e hivatalosnak a kisebbségi nyelvet azokon a településeken, ahol legalább a lakosság 10 százaléka anyanyelvként beszéli. Janukovics bukása után a megengedő nyelvtörvényt megpróbálták eltörölni, a házelnök azonban nem írta alá hatályon kívül helyezését.
Társadalmi mozgalom is indult, ami az ukrán nemzet felemelkedését tűzte zászlajára, de erre hivatkozva a médiában gyakran ellenségeskedést szítanak az ukrán többség és a kisebbségek közt. Bocskor Andrea szerint ez egy gumicsont, amivel a valódi, súlyos problémákról akarják elterelni a figyelmet, mint a korrupció, a szegénység, vagy korábban a katonai behívók. Közben háborús helyzet van, és politikai elvárás, hogy kiálljanak az ukrán nemzet erősítését célzó intézkedés mellett.
Az orosz propaganda sem könnyíti meg a magyar kisebbségek helyzetét, mivel annak fő célja a destabilizáció. Ha Kárpátalján zavargások vannak, az orosz média hamar szakadársággal vádolja meg a magyarokat, így tovább nő a feszültség.
Az EU vezetői főleg a legmagasabb szintű tárgyalások során gyakorolhatnak nyomást az ukrán kormányra, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit – mondta a képviselő. A tervezett korlátozások ugyanis ellentmondhatnak a Koppenhágai Egyezménynek, az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatának, valamint az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásának.
Az ukrán oktatási miniszter szerint a tervezett változások a nemzeti kisebbségek érdekeit szolgálják, hogy „nagyobb eséllyel sajátítsák el az államnyelvet, mely a felsőoktatás egyetlen nyelve és számos állami tisztség betöltéséhez elengedhetetlen”. Bocskor Andrea ezt cinikusnak nevezte, mondván, az ukrán nyelv megfelelő elsajátítása valóban fontos, de nem az anyanyelv rovására.