Kicsivel több mint két hét telt el azóta, hogy Donald Trump aláírta a rendeletet, ami felfüggeszti a menekültek befogadását. Ezalatt az idő alatt az amerikai politika egy valóságshow-vá változott, ami körülbelül arról szól, hogy Trump kitalál valamit, mások ellentmondanak neki, ő felháborodik, mert nem mindenki azt gondolja, amit ő, majd megint szembeszállnak vele, és ez így megy az idők végezetéig – legalábbis még csaknem négy évig biztosan.
Nem volt nehéz elveszni az elmúlt hetek történéseiben, röviden az történt, hogy
- január 27-én Trump elnöki rendelete azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba.
- Miután a rendelet aláírását mindenhol heves tiltakozások követték, február 4-én egy seattle-i szövetségi bíró ideiglenesen felfüggesztette a rendeletet, mondván, senki sem áll a törvény felett, még az elnök sem.
- Természetesen nem kellett sokat várni Trump válaszára, aki rögtön közölte, az “úgynevezett bíró” döntése felül lesz bírálva, hiszen szerinte elveszi az országtól a bűnüldözést.
- Hiábavalónak bizonyult az elnök heves kirohanása, mivel a külügyminisztérium közölte, végrehajtják a bírói döntést, majd a belbiztonsági minisztérium is jelezte, abbahagyják az elnöki rendelet alkalmazását.
- Ezek után Trumpnak természetesen lépnie kellett valamit a saját igaza bizonyítására, így az igazságügyi minisztérium fellebbezett a rendelet felfüggesztése ellen,
- a fellebbezést pedig- meglepetés! – a fellebbviteli bíróság elutasította.
Ezek után gondolhatnánk, az elnök esetleg végiggondolta, hogy talán nem volt a legjobb ötlet ez a rendelet, ha már olyan dolgok derültek ki, hogy például
- a saját belbiztonsági minisztere a tévéből tudta meg, hogy egyáltalán aláírta,
- a republikánusok szerint sincs rendben a rendelet,
- nem a biztonság volt a fő szempont, hanem az üzleti érdekek.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2732" width="4096" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Szóval, miután láthatóan megbukott a rendelet, az Egyesült Államok elnöke Twitteren ezt vonta le konklúzióként:
ha bármi rossz történik az országban, azért a bírói rendszert és a rendeletet felfüggesztő bírót kell okolni.
Bár ez nem túl meglepő azok után, hogy Trump nemrég arról panaszkodott, hogy úgy nevezte ki Steve Bannont a nemzetbiztonsági tanács tagjának, hogy előtte senki nem magyarázta el neki, mit is csinál. Ezek után adódik a kérdés, vajon mesélt-e bárki az elnöknek a beiktatás előtt arról a dologról, amit úgy hívnak:
Hiszen az amerikai kormány működésének alapja, hogy van külön
- elnök,
- kongresszus és
- legfelsőbb bíróság.
Az elnök uralmát a hatalmi ágak megosztása szabályozza. Tehát Trump keze nem ér el mindenhová, az igazságügyi miniszterét kirúghatja, mert nem védte meg a rendeletét, de a bírók attól még ott lesznek és felülbírálhatják. Egy tweet tökéletesen összefoglalja, mi játszódhat le most az elnök fejében:
- Az az úgynevezett bíró. Rúgják ki.
- Uram, a bírókat nem tudja kirúgni.
- Ezt ki mondja?
- Az alkotmány.
- Sosem olvastam.
Nem kell messzire menni olyan következtetésekért, hogy bár úgy tűnik, a Trump-adminisztráció egyelőre elfogadta a rendelet bukását, az elnök nyilatkozatai arról tanúskodnak, nem nyugodott bele a döntésbe. De mi történik akkor, ha Trump végül úgy dönt, nem ismeri el a bíróság hatáskörét?
A populista kampányából, a politikai establishment iránti szkeptikusságából kiindulva sokan úgy gondolják, szembeszáll majd a bíróság intézményével is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2584" width="3295" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A Georgia Egyetem professzora azt nyilatkozta,
harcra készülnek, a populisták ezt csinálják. Úgy gondolom, erre megy ki a dolog – talán nem ebben az ügyben, de valamiben biztosan.
A másik kérdés, hogy ha már a muszlimellenes rendelet úgy tűnik, megbukott, hogyan próbálhatja majd elérni a célját az elnök. Emlékezhetünk, a kampány alatt többször szóba került az, hogy kellene egy adatbázis a muszlimokról, viszont egy ilyen létrehozása nem szerepelt a mostani rendeletben. De ki tudja, lehet, ez a következő lépés?
Kiváltképp, hogy már volt rá példa korábban. 2002-ben Amerika létrehozott egy adatbázist (National Security Entry-Exit Registration System), aminek a lényege az volt, hogy a 24 muszlim többségű országból származóknak regisztrálniuk kell, majd bizonyos időközönként jelentkezniük kell a hatóságoknál. Mi lett a program eredménye?
- 30 ezer ember ellen indult deportálási eljárás, köztük egy Kentucky-ban lakó libanoni férfi ellen, aki mint kiderült, keresztény,
- 83 519 ügy és
- 0 elkapott terrorista.
A program ötletgazdája? Kris Kobach. Ő volt az, aki a kezében fogta a belbiztonsági minisztérium terveit, amelyek egy jól sikerült fotó miatt az egész világ szeme elé kerültek. Mi volt a az egyik teendő a listán? Ugyanazt tenni, mint 2002-ben.
Ígéretes.