A félelem nő, a bűncselekmények száma csökken Németországban

Szakértők árnyalták a bűnözés és a menekültáradat közti összefüggésről szóló hangzatos kijelentéseket.
Kapcsolódó cikkek

Miközben Németországban érezhetően nőtt a bűnözéstől való félelem, a statisztikák azt mutatják, hogy csökkent a bűncselekmények száma – tudósít a Deutsche Welle.

Romló biztonságérzet

A müncheni, ansbachi, würzburgi és reutlingeni merényletek komoly aggodalmat keltettek a német társadalomban, ahogy a szilveszteri szexuális zaklatásos esetek is aláásták az országban élők biztonságérzetét. Sokakban az is felmerült, hogy Németországba a nagyszámú menekülttel együtt jelentős erőszak- és bűnözéshullám érkezett.

Christian Pfeiffer, az alsó-szászországi kriminológiai kutatóintézet vezetője azonban azt mondta: bár a biztonságérzet romlott, a bűnesetek száma nem nőtt, sőt, folyamatosan csökkent. 2000-hez képest 40 százalékkal kevesebb emberölés történt tavaly, a szexuális bűncselekmények száma pedig mélyponton van. A sajtóban komoly teret kapnak a felháborító bűncselekmények, különösen a fiatal férfiak által elkövetett erőszakos esetek, ezek viszont a statisztikák nagyon kis részét képezik.

Azt nem lehet állítani, hogy a menedékkérők angyalok lennének, a szövetségi bűnügyi hivatal adatai szerint tavaly 84 ezer személy ellen indult eljárás, bár 1993-ban, amikor a délszláv háború elől menekülő tömegek érkeztek, akkor ez a szám 160 ezer volt. A mostani bűnesetek közt legnagyobb arányban – több mint felerészben – a kis értékre elkövetett lopások, illetve a tömegközlekedési eszközökön való bliccelés vannak jelen. A szexuális zaklatásos esetek az összes bűneset fél százalékát teszi ki, vagyis kevesebb, mint ötszáz elkövetőt jelent.

Racionális meder

Pfeiffer azt mondta: nem szeretné semmiképpen alábecsülni a bűnesetek jelentőségét, de racionális mederben szeretné tartani a vitát. Kijelentette: tudatában van annak, hogy a szíriai és iraki fiatalok olyan társadalomban nőttek fel, amelyre erőteljes férfi dominancia jellemző, de a jugoszlávokkal és törökökkel is ez volt a helyzet. A kriminológus hozzátette: a kulturális tanulási folyamatban hisz, de ehhez arra van szükség, hogy ezek az emberek a német társadalom részévé váljanak, ne pedig elszigetelten éljenek.

Kitért arra is, hogy van az érkezők között egy olyan kör, akiknek nem áll szándékukban erőfeszítést tenni a letelepedési jog megszerzéséért, ennél fogva nincs veszítenivalójuk. Velük szemben minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy hazatérésre bírják őket, akár önként, akár kiutasítással.

Ulf Küch, a braunschweigi nyomozó hivatal vezetője azt mondta: két jellemző bűnelkövetői csoport van, akik Kelet-Európából, illetve a Magreb-régióból érkeztek, de nem a jelenlegi menekülthullámmal. Szerinte fontos, hogy a tetteknek legyenek következményeik, elfogadhatatlannak tartja, hogy évekig húzódjanak ügyek. Az ügyészséggel és bírósággal együttműködve felgyorsították az eljárásokat, egy héten belül eljuthatnak az ítéletig, amelynek így visszatartó ereje van.