Az éles belföldi és külföldi bírálatok ellenére Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn aláírta az alkotmánybíróságról szóló törvénymódosítást, azzal az indoklással, hogy a jogszabály megerősíti a testület pozícióját. A jogszabályt hétfő délután közölték a lengyel jogtárban. Mivel a törvényhozók az adott esetben nem szabták meg az úgynevezet vacatio legist, vagyis a törvény közlése és a hatályba lépése közötti átmeneti időszakot, a törvénymódosítás máris hatályos.
Az elnök álláspontja szerint az ismételten módosított alkotmánybírósági törvény kulcseleme, mely szerint a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, garantálja majd, hogy eltérő nézeteket valló alkotmánybíráknak megegyezésre kell jutniuk, s így kizárólag jogi szempontok vezérlik döntéshozatalukat. Emellett az államfő a jogszabály azon előírását emelte ki, mely szerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben foglalkozik a beérkezett panaszokkal, ami szerinte mentesíti a testületet a politikai és médianyomás alól.
Gyakran módosítanak az alkotmánybíróság körül
Az államfő által hétfőn jóváhagyott jogszabály immár a harmadik törvénymódosítás, mely a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozik. Az elsőt az októberi parlamenti választások előtt nem sokkal fogadta el az előző szejm, amelyben a jobboldali Polgári Platformnak (PO) és koalíciós társának, a Lengyel Parasztpártnak többsége volt. A módosítás alapján az előző parlamenti ciklus végén öt új bírót választottak a 15 tagú testületbe.
Az októberi választások nyomán abszolút parlamenti többséghez jutott szintén jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) azonban ezt a választást alkotmányellenesnek minősítette, és egy második törvénymódosítással érvénytelenítette. Az új szejm 5 másik alkotmánybírót választott, s Andrzej Duda őket nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott bírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak ítélte.
A lengyel parlament mindkét háza által a múlt héten elfogadott harmadik törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és az Európai Unió egyes képviselői, de kritizálta a lengyel legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.
A lengyel külügyminisztérium múlt csütörtökön közölte: Lengyelország az alkotmánybírósági törvény ügyében az Európa Tanács tanácsadó szervéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult. Marek Magierowski, a lengyel elnök szóvivője hétfő délután az újságíróknak elmondta: Andrzej Duda azért hagyta jóvá a törvénymódosítást a Velencei Bizottság véleménynyilvánítása előtt, mert fontosnak tartotta, hogy a bírói testület minél hamarabb jól működhessen. A szóvivő hozzátette, hogy a módosításról az államfő sok jogásszal konzultált, köztük az úgynevezett Nemzeti Fejlesztőtanács – a lengyel államfő tanácsadó testülete – tagjaival is, akik különféle politikai irányultságúak.
A PO nevében hétfő délután nyilatkozó Grzegorz Schetyna volt lengyel külügymiminszter bejelentette: a hatályba lépett törvény miatt a PO kedden nyújt be alkotmánybírósági panaszt. Schetyna úgy vélte, Andrzej Duda nem vette figyelembe “az összes érvet”, csak “saját politikai környezetére” hallgatott. “Ez a lengyel demokrácia, valamint Andrzej Duda rossz napja” – nyilatkozott az ellenzéki politikus. A PO alkotmánybírósági panaszáról a hatályos törvény alapján az eddigi gyakorlattól eltérően a hivatalban lévő 10 bíró mellett legalább háromnak is kellene döntenie az újonnan megválasztott 5 bíró közül, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.