“Nincs korrupciómentes övezet Európában” – jelentette ki Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján, ismertetve, hogy a korrupció évente 120 milliárd euró (mintegy 37 200 milliárd forint) kárt okoz Európának.
Informális kapcsolatok
Magyarországgal kapcsolatban a jelentésben rámutattak, hogy a közigazgatás integritását és átláthatóságát több eszköz is segíti, Magyarország pedig “nagyratörő” korrupcióellenes politikákat dolgozott ki, ennek dacára továbbra is aggodalomra ad okot a gazdasági és politikai szereplők közötti informális, nem hivatalos kapcsolat helyi szinten.
Brüsszel emellett a pártfinanszírozást, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségét nevezi meg olyan területként, ahol Magyarország további erőfeszítéseket tehet. További lépéseket lehetne tenni a hálapénzek gyakorlatának felszámolására az egészségügyben – jegyzi meg mindemellett a brüsszeli testület.
A korrupciós helyzet áttekintése mellett a jelentéssel egy időben a bizottság két közvélemény-kutatás eredményét is közzétette. Eszerint az uniós polgárok több mint háromnegyede, a magyaroknak pedig 89 százaléka véli úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt a társadalomban, emellett pedig uniós szinten a megkérdezettek négy százaléka, Magyarországon pedig 13 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt kértek vagy vártak tőle.
Városfejlesztés, építőipar, egészségügy
Cecilia Malmström újságírói kérdésre leszögezte: arról szó sincs, hogy a bizottság bármelyik tagállam ellen bármilyen szankciót tervezne, és a jelentésben nem is állítottak fel korrupciós rangsort a tagállamok között, mindössze a problémás területekre igyekeztek rávilágítani.
Mindent egybevetve az Európai Bizottság megállapítása szerint az Európai Unióban regionális és helyi szinten nagyobb a korrupció kockázata, mint a központi kormányzatban, alacsonyabb szinten ugyanis Brüsszel gyengébbnek látja a belső ellenőrző mechanizmusokat, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerét. A korrupció által leginkább sújtott szektor a bizottság szerint a városfejlesztés, az építőipar, valamint az egészségügy. A brüsszeli testület az állami tulajdonban lévő vállalatok ellenőrzésében is lát hiányosságokat, amelyek sérülékennyé teszik ezeket a cégeket a korrupcióval szemben.