21 embert szállító hőlégballon a Nílus nyugati partja fölött, körülbelül 300 méteres magasságban volt, amikor kigyulladt, felrobbant, majd egy cukornádültetvényre zuhant.
A balesetben 18-an vesztették életüket, hongkongi, francia, brit, belga, japán és egy magyar turista. Halálukat a tűz és a zuhanás okozta. Mind a 18 holttestet megtalálták.
A magyar áldozatról egyelőre nem közöltek semmit.
A pilóta kiugrott
Két angol turista és a légi jármű egyiptomi kormányosa élte túl a katasztrófát. A luxori hőlégballonosok egyesületének elnöke szerint a pilóta azért menekült meg, mert 10-15 méter magasságból kiugrott. A túlélő turisták állapota válságos.
Christopher Michel amerikai fotóriporter, aki egy másik hőlégballon fedélzetén tartózkodott, a Sky News brit televíziónak elmondta: a lezuhant légi járművön kívül további hét volt a levegőben a katasztrófa időpontjában.
Ez az egyik legsúlyosabb turista baleset, amely Egyiptomban történt, és elemzők szerint az ország számára kulcsfontosságú idegenforgalmi ágazatot még mélyebb recesszióba taszítja.
Figyelmetlenség okozhatta a tragédiát
Szűcs Sándor, a SUP-AIR Ballon Egyesület elnöke a Hír24 érdeklődésére elmondta, palackrobbanás az esetek 99 százalékában akkor fordul elő, ha a pilóta nem figyel, esetleg háttal áll a menetiránynak, vagy beszélget az utasokkal, és későn veszi észre, hogy a ballon egy magasfeszültségű távvezeték felé tart.
„A hőlégballon rendkívül biztonságos, éppen amiatt, mert egy rendkívül egyszerű szerkezet. Tulajdonképpen a pilótán múlik minden. A hőlégballonban található gázpalack három esetben tud felrobbani. Az első, ha huzamosabb ideig nyílt láng éri, ennek azonban nagyon kevés a valószínűsége, hiszen a palackot eleve lángmentes anyagból készült, puha takaró védi. A második, ha túltöltik folyékony gázzal, de ebben az esetben riasztott volna a jelző- és a nyomásszabályzó szelep, amelyek éppen azért vannak, hogy ezeket az eseteket megelőzzék. 99 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy emberi mulasztás történt, a pilóta nem figyelt oda, és nekirepültek egy elektromos vezetéknek” – magyarázta a szakember.
Szűcs Sándor szerint ezt támasztja alá, hogy a ballont 300 méteres magasságban látták felrobbani, ami többek közt arra utal, hogy emelkedő repülésben ütköztek neki a vezetéknek. „A pilóta későn észlelt, és őrületes tempóban elkezdte fűteni a ballont, hátha még időben fel tudnak emelkedni, és el tudják kerülni az ütközést. Ehhez azonban legalább 10-15 másodpercre lett volna szüksége, ennyi időbe telik ugyanis, míg a meleg felér a ballon tetejéig, és megemeli azt.”
Elkerülhetetlen volt
Az elnök szerint a katasztrófa már csak amiatt is elkerülhetetlen volt, mert a pilóta nagy valószínűség szerint rosszul mérte fel a helyzetet, és úgy ítélte meg, hogy megússzák az ütközést. „Ha látta volna, hogy ez nem lehetséges, akkor választhatta volna a fűtőtestek beizzítása helyett azt, hogy kinyitja a kupola tetejét, és ezzel a ballon a földre zuhan. Sajnos azonban az ütközés után már esélyük sem volt az utasoknak. Ilyen helyzetben egyszerűen nem lehet mit tenni, pár másodperc és robban a palack” – tette hozzá.
Szűcs hangsúlyozta: Magyarországon eddig a ballonrepülésnek egyetlen halálos áldozata sem volt, Luxorban azonban évente legalább egy hasonló eset előfordul. A hajnali hőlégballonozás különösen népszerű programnak számít Egyiptomban.
2009-ben egy telefonátjátszó-toronynak ment neki egy hőlégballonos turistacsoport, a katasztrófában 16-an sérültek meg. A balesetet követő fél évben szüneteltették a repülést, a 42 pilótának és az őket foglalkoztató cégeknek biztonsági eligazítást és továbbképzést tartottak.