Csaknem 150 oldalas jelentést készített egy szakértőkből álló bizottság a Német Nemzeti-demokrata Pártról a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (a belső elhárítás országos szervezete) és a tartományi hatóságok által összegyűjtött adatok alapján. A jelentés szerint igazolható, hogy a párt “antiszemita, rasszista és idegenellenes” nézeteket képvisel, és “szellemi rokonságban áll” a nemzetiszocializmussal.
Ugyanakkor nem biztos, hogy az alkotmánybíróság mindennek alapján a demokratikus államberendezkedéssel aktívan szembehelyezkedő szervezetnek minősítené a pártot, ami a betiltás elengedhetetlen feltétele. Egy esetleges eljárás kimenetelét nem lehet megjósolni, ezért nem szakmai, hanem “politikai mérlegelés kérdése”, hogy érdemes-e az ügyben a karlsruhei bírósághoz fordulni – idézett a Der Tagesspiegel című lap és a Der Spiegel című hetilap a jelentésből.
Ha a tartományi kormányok az eljárás megindítása mellett döntenek, akkor a Bundestaghoz, a törvényhozás alsóházához kerül a labda, mert az eljárást várhatóan csak a parlament és a kormány egyetértésével, egy közös beadvánnyal indítják el.
A képviselőkre “hatalmas nyomás nehezedik majd”, ha a tartományok valóban az alkotmánybírósághoz akarnak fordulni, de rendkívül körültekintően kell eljárniuk, mert “óriási győzelem lenne az NPD számára, ha nem sikerülne az eljárás” – mondta Renate Künast, a Zöldek frakcióvezetője a Handelsblatt nevű üzleti lapnak.
Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak Németországban, és egyszer már meg is próbálkoztak vele, de kudarcot vallottak; az alkotmánybíróság 2003-ban eljárási okra hivatkozva elutasította a törvényhozás és a szociáldemokrata-zöld kormány közös kezdeményezését.
A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért, két robbantásos merényletért és 14 bankrablásért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) elnevezésű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.