Tekintéllyel ment Romániába Schmitt Pál

Udvariassági gesztusok

Kölcsönös udvariassági gesztusokkal tűzdelve tartott közös sajtótájékoztatót Scmitt Pál magyarországi és Traian Băsescu romániai köztársasági elnök, miután hétfőn megbeszélést folytattak a Cotroceni Palotában. Az Új Magyar Szó beszámol arról, hogy mindkét fél az országaikat összekötő kapcsolat szorosságát hangsúlyozta. A román politikus szerint soha nem voltak még ilyen jó a viszony a két ország között. Ezt alátámasztandó méltatta a magyar kisebbség fontosságát a többségi társadalom számára, aláhúzta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati szerepvállalásának értékét. Szimbolikusnak nevezte azt a tényt, hogy a román kulturális minisztérium élén egy magyar nemzetiségű személy, Kelemen Hunor áll.

Mindezek megkoronázásaképp Băsescu az autonómiáról is beszélt. Ahogy azt a Kitekintő már írta, az elmúlt másfél év során az államelnök autonómiával kapcsolatos diskurzusa árnyalatbeli változáson ment át. A többször tapasztalható határozott elutasításhoz képest újabban sokkal mérsékeltebb retorikát használ. Ez alkalommal is ez történt. A helyi közösségek autonómiáját helyezte előnybe a területi önrendelkezéssel szemben, amely gyakorlatban a jelenlegi kormány fokozatos decentralizációs politikájának támogatását jelenti. A Krónika összefoglalója szerint példákat is felhozott, egyrészt a már decentralizált egészségügyi rendszert, másrészt pedig a közeljövőben a helyi közösségekre átruházott oktatási rendszert.

A román államfő legfőbb üzenete pedig a kettős állampolgársághoz kapcsolható. Elmondta, Romániának semmiféle kifogása nincs az új magyar állampolgársági törvény ellen, amely 2011. január elsejétől lehetővé teszi a magyar állampolgárság megszerzését valamennyi romániai magyar számára. „Az anyaországok kötelessége lehetővé tenni egy másik országban élő etnikai kisebbségek számára az állampolgárság könnyített megadását” – idézte az Új Magyar Szó. Ez a gesztus szintén igen jelentős, ha figyelembe vesszük például a státusztörvény kapcsán tíz évvel ezelőtt kirobbanó felháborodást.

Schmitt Pál központi mondanivalója a romániai közéletet igen-igen érdeklő schengeni csatlakozást érintette. A Krónika közli a magyar államfő kijelentését, mely szerint „Magyarország az Európai Unió soros elnökeként mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, márciusban csatlakozhasson a schengeni övezethez”. Ezt Emil Boc miniszterelnökkel való találkozóján is megerősítette. Schmitt Pált fogadták még a törvényhozás két házának elnökei is, valamint Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke is. A romámiai magyarságot arra biztatta, hogy elsősorban jó állampolgárként tartsák tiszteletben a szabályokat, gyermekeiket neveljék rendre, legyenek jó adófizető polgárok, és ezek alapján várhatják el az őket megillető kisebbségi jogokat.

“Nyitva tartani az ajtót mindenki előtt”

Bukaresti körútja után Marosvásárhelyre utazott, ahol a Márton Áron halálának 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen mondott beszédet. A kárpát-medencei magyarság valamint az erdélyi kisebbség életéről értekezve elmondta, „az erdélyi magyarok nem élhetik a mások életét. Sem az anyaországiakét, sem a romániai többségi társadalomét, sem az egyes pártokét! Nem kölcsönözhetnek utat más európai népektől, nem cserélhetik el kisebbségi sorsukat mások hasonló helyzetével”. A hétfői nap este utolsó momentumaként, a találkozott külön-külön az erdélyi politikai szervezetek képviselőivel, Kelemen Hunorral (RMDSZ), Tőkés Lászlóval (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács), Szász Jenővel (Magyar Polgári Párt) és Izsák Balázzsal (Székely Nemzeti Tanács).

Ezekkel megbeszélésekkel kapcsolatban még Bukarestben az Új Magyar Szó riportereinek kérdésére Schmitt kijelentette: „Magyarország köztársasági elnökeként nyitva kell tartanom az ajtót mindenki előtt, mindenkinek a kívánságait és a javaslatait meg kell hallgatnom”.

Kedd reggel egy munkareggeli keretén belül a magyar államfő konzultált az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőivel is, ezután pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen megrendezett Magyarok XXI elnevezésű fórumon szólalt fel. A Krónika tudósítása szerint a köztársasági elnök itt a magyar nyelvű felsőoktatás jelentőségét emelte ki. Romániai látogatása utolsó állomásaként Nagyváradot is meglátogatta Tőkés László, az Európai Parlament alelnökének meghívására. Itt is egy magyar nyelvű felsőoktatási intézményben, a Partiumi Keresztény Egyetemben tartott beszédet majd megkoszorúzta Szent László és Bethlen Gábor szobrát.

Szimbolikus jellegéből kifolyólag a köztársasági elnök útja nem nélkülözte tehát az erdélyi magyarság illetve a Románia felé küldött gesztusokat. Mindegyik magyarországi közméltóság régióban tett látogatásai során érezhető volt, Magyarország új megközelítés szerint tekint szomszédjaira, ennek egyik erősítő tényezője a jövő évi EU-s elnökség is, mely többletértéket nyújt a magyar külpolitika számára. Mindenképp hangsúlyozni kell, hogy ha másként nem is, de a politikai diskurzus szintjén erőteljes közeledés és őszinte partnerségi viszony kialakulása figyelhető meg a román-magyar kapcsolatokban. Mindkét államfő hangsúlyozta a közös értékek és érdekek szerepét. Az erdélyi magyarság tekintetében ez csak jót jelenthet, a magyar állam minden képviselje révén különös figyelmet fordít rájuk az államközi politika intézése során.

Ami ez utóbbiak képviselőit illeti, a magyar kormányzat szintén pluralitásában képzeli el a helyzetet, kitüntetett státuszt biztosítva Tőkés László személyének.