A Balkenende-kormány februári leköszönése óta ügyvivő kormány által vezetett Hollandiában még júniusban tartották az országgyűlési választásokat, ahol a Mark Rutte nevével fémjelzett jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) győzedelmeskedett, igaz, meglehetősen szoros versenyben; a megszerzett 31 mandátum éppen eggyel több, mint a második helyen végzett, és végül ellenzéki szerepbe kényszerülő Munkapárté. Az akkor meglepetésnek számító antiiszlamista PVV harmadik helye ma azért nem tűnik megdöbbentőnek, mert a legfrissebb közvélemény-kutatások már az első helyre is esélyesnek tartanák a pártot, ha ma kellene szavazni. Nem így a kereszténydemokratákat, akik körül az afganisztáni holland misszió februári kivonásakor alakultak ki feszültségek: nehezen tették túl magukat az őket évekig irányító Balkenende elvesztésén, ráadásul a választásokon is csak negyedikek lettek. Megosztottságuk azóta többször is akadályozta a kormányalakítás sikerét.
A CDA is behódolt
A szombati párton belüli szavazás alkalmával rajtuk volt a világ szeme: a CDA-n belül messze nem egyöntetű a PVV-vel való együttműködés iránt érzett elköteleződés, ennek hű bizonyítéka volt pár hete a tárgyalások pillanatnyi megrekedése, amikor a CDA néhány erős embere – köztük a volt miniszterelnök, Ruud Lubbers, és az ügyvivő kormány egészségügyi minisztere, Ab Klink – felbujtotta párttársait a kereszténydemokrata értékekkel több ponton konfrontálódó, a vallásszabadságot sértő Szabadság Párt ellen.
Jóllehet az augusztus kilencedike óta tartó jobboldali koalíciós disputa végére e hét kedden két egyezséggel tettek pontot: Mark Rutte (aki 1918 óta az első jobboldali liberális miniszterelnök lesz) és Maxim Verhagen (volt külügyminiszter, Balkenende kiválása óta pedig a CDA első embere) nyilvánosságra hozták a kisebbségi kormányzás alapegyezségét, valamint a PVV-vel is megállapodtak egy külön dokumentumban a frigy kormányon kívüli , de parlamenten belüli támogatásáról. Wildersék 24 mandátuma nélkül ugyanis kivitelezhetetlen lett volna az együttesen mindössze 52 parlamenti helyet számláló koalíciós partnerek szövetsége a 150 fős alsóházban. Mindazonáltal a PVV kormányon kívülre helyezése leginkább külpolitikai megfontolás, Wilders növekvő befolyása ugyanis már így is rendkívül kedvezőtlen fényt vet az országra. „Hollandia külföldi megítélése károsodhat, ami mindig egyéb járulékos negatív hatásokat vonz magával” – mutatott rá a lehetséges következményekre Hans Wijers, korábbi gazdaságügyi miniszter. Wijers szavait illusztrálja pl. a maláj és iráni, holland termékek iránt meghirdetett bojkott, amit Wilders iszlámellenes Fitna című filmje váltott ki. Az ázsiaiak ellenszenve messze nem egyedüli, a nemzetközi sajtó általában Wilders szélsőséges attitűdjét emelte ki a holland kormányalakítás kapcsán.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="50" width="70" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Wilders megérkezett: betiltják a burkát
Pedig a kormánypaktum (látszólag) viszonylag szűk teret enged a szélsőséges akaratnak. Wilders olyan korábbi elképzelései, mint a Korán vagy a mecsetek betiltása, a fejkendő megadóztatása és a muszlimok kitelepítése egyelőre nem része a pártok megegyezésének, a muszlim női viselet, a burka tilalmát viszont sikerült elérnie a PVV-vezérnek. A burka betiltásán kívül tilos a fejkendő viselete is a rendőrök és az igazságügyi dolgozók számára. Farid Azarkan, a Holland Marokkói érdekszövetség elnöke szerint ez még csak a kezdet: „A megegyezés azt jelenti, hogy a PVV álláspontjait (beleértve a Korán és a fejkendők megadóztatását) többé nem lehet egyszerű őrültségnek tekinteni” – jósolta Azarkan. Wilders mindenesetre érzi a lehetőség súlyát: „A Szabadság Párt befolyásos szerepbe került, a jogalkotók és a párt nagy hatással bír a kormánypolitikára, és ez így lesz az elkövetkezendő években” – értékelte saját és pártja helyzetét.
Az iszlámellenes vezető által emlegetett befolyás világosan tetten érhető a szigorodó bevándorlási politikában is: kimondott cél lesz a bevándorlók számának megfelezése, valamint az úgynevezett beilleszkedési vizsga bevezetése, ami feltétele lesz a tartózkodási engedély kiadhatóságának. A bevándorló igazolvány elvesztésével jár majd, ha az illető 5 éven belül bűncselekményt követ el, a migrációt szabályozó rendelkezések közé sorolható még a családegyesítések korlátozása is.
A felek olyan egyéb releváns kérdésekben is konszenzusra jutottak, mint a például a nyugdíjhatár egy évvel való megemelése (67 helyett végül csak 66-ra), az idősgondozásra szánt keret (egy milliárd eurót különítettek el e célra), a munkanélküli támogatás (ami változatlan marad), valamint a szociális jóléti rendszer további következetes fenntartása. Részben ezért több helyen is pénzmegvonást alkalmaznak majd: egy milliárd euróval kevesebbet szánnak az EU költségvetésbe, ugyancsak ennyivel lesz soványabb a fejlődő országok támogatására szolgáló összeg, a védelmi tárca 600 millió euróval rövidül meg négy évre és szűkül a közszolgálati média büdzséje is. A csomag a rendvédelmet is érinti: 3000 fővel növelnék a rendőrállományt, valamint új vívmányként létrehozzák az 500 fős állatrendőrséget is.
Válasz az ország gondjaira
„Megválaszolja az ország problémáit, Hollandia pénzügyi és gazdasági gondjait” – összegezte a kínkeservesen elért egyezség erényeit Rutte, valamint elmondta, bírják a társadalom széleskörű támogatását, ez pedig erőt ad a feladatok végrehajtásához. Hollandiának az eurózóna ötödik legnagyobb gazdaságának állami deficitje közel hat százalékos, 2013-ig háromra kellene leszorítani a hiányt. Az ezt célzó 2011-es költségvetést a Balkenende-féle ügyvivő kormány még a hetekben mutatta be, a Rutte-Verhagen paktum pedig 18 milliárd eurós megszorítást irányzott elő az elkövetkezendő négy évre. „A jelenlegi megszorítások arra lehetnek jók, hogy jövőre négy százalékra szoruljon vissza a hiány, de a cél eléréshez további kiadáscsökkentésre lesz szükség – vetítette előre Jan Kees de Jager, leköszönő pénzügyminiszter. „Meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy rendbe tegyük az országot, a gazdadaságot. Ösztönözni fogjuk a foglalkoztatást és biztosítjuk a prosperitásunkat” – összegezte az új kormányzat előtt álló teendőket Maxime Verhagen, aki a munkából miniszterelnök-helyettesként veszi majd ki a részét.
A tervek kivitelezését már egy összezsugorodott politikai apparátus végzi majd: csökken az alsó – és felsőház tagjainak száma, 16 minisztérium helyett csak 12 lesz. Ez utóbbiakat a VVD és a CDA egymás közt osztja fel, a Szabadság Párt tagjai nem jutnak miniszteri poszthoz, így Wilders – Verhagennel ellentétben – nem lesz miniszterelnök-helyettes.
Két évet adnak nekik
Az új kormány kapcsán nem csak a kritikus nemzetközi visszhang ad okot aggodalomra, de a belföldi politikai közhangulat is meglehetősen borús: „Az elképzelhető legrosszabb kimenetele volt ez a koalíciós tárgyalásoknak” – jellemezte például a szituációt Job Cohen, a Munkapárt vezetője. A Szocialista Párt első embere, Emile Roemer is kételkedik a kisebbségi kormány működőképességében, a zöld D 66 elnöke, Alexander Pechtold pedig egyszerűen csak „szerencsétlen kaland”- ként értékeli a jelenlegi koalíciós konstrukciót.
A Reuters kérésére Marcel Boogers, a Tilburgi Egyetem politikai elemzője vázolta a VVD-CDA-PVV-féle sajátos szövetség kilátásait. A politológus szerint kicsi az esélye, hogy az új kormányszövetség kitölti a négyéves ciklust, és egy-két éves együttműködést tart valószínűbbnek. Boogers azt jósolja, a pártok rövid-, vagy középtávon a megszorító intézkedésekre koncentrálnak majd, valamint a megegyezésben lefektetett bevándorlással kapcsolatos intézkedések, illetve népszerű szociális kohéziós politika lesznek fókuszban. A VVD és a CDA mindenképp kerülni fogja az olyan helyzeteket, ami előrehozott választásokat idézhet elő, gondolva a PVV napról napra duzzadó, a nagy pártokból kiábrándulni látszó szavazótáborára. Ez utóbbira Boogers szerint könnyen rájátszhat majd a Szabadság Párt, ha a kormánykoalíció legtöbb javaslatát támogatja ugyan, de a népszerűtlen intézkedéseknél megvonja a bizalmat.
Hollandia történelmében példátlan a most kialakult kisebbségi kormány, de Dániában például jelenleg is hasonló a felállás; 2001 óta működik együtt a liberálisok és konzervatívok alkotta kisebbségi szövetség, akiket kívülről a bevándorlás-ellenes Dán Néppárt (DF) támogat.
A holland kabinet október 11-én áll munkába, addigra a Beatrix királynő által felkért Mark Rutte kinevezi minisztereit. Geert Wilders napjai viszont nem ígérkeznek felhőtlennek, ugyanis napokon belül az amszterdami bíróságon van jelenése, ahol hat napig kell vádlottként tartózkodnia. A pártvezető korábban Hitler Mein Kampfjához hasonlította a Koránt, valamint több ízben is gyűlöletkeltő és diszkriminatív kijelentéseket tett az iszlám hitűekre nézve.