Orbán Viktort és a Fideszt nem várt helyről érte kihívás: Ráckevén, a Pest vármegyei másodosztályban vitézkedő focicsapat, a Ráckeve VAFC jelölőszervezetként indul csatába a polgármesteri címért és a képviselői helyekért – a Fidesz jelöltjével, Szebeni Istvánnal és csapattársaival szemben. Ezen a ponton vonhatja fel az olvasó a szemöldökét Carlo Ancelotti módjára:
Távolról figyelve tűnhetett így, de Ráckevéről nézve hamar kitisztult a kép.
A vármegyei Duna-part egyik ékszerdobozában – ahogy az egyik helybeli fogalmazott nekünk: „a második Szentendrén” – járunk. A 2023-as adatok szerint a kicsivel több mint tizenegyezer fős városban 8825-en szavazhatnak arról június 9-én, hogy kik vezessék a következő öt évben a települést.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1200" width="1800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A választék a következő:
- a városba ejtőernyőztetett, idegenlégiós Szebeni István a Fidesz színeiben,
- egy korábbi belviszály miatt a Fideszből kiugrott, függetlenként induló Deák Tibor,
- a jelenlegi polgármestert adó Kevéért Egyesülettel összeálló, az előző választáson még fideszesként a testületbe kerülő, jelenlegi alpolgármester, a Ráckeve VAFC színeiben induló Papp László,
- valamint a jelenleg is képviselő, DK-s színekben pályára lépő Simon Balázs – és a szükséges képviselőjelölti létszám hiánya okán kompenzációs lista nélküli csapata.
Érkezésünk után a belvárosban sétálva folyamatosan Szebeni Istvánba botlottunk. Na, nem teljes valójában tűnt fel állandóan előttünk, hanem csak a plakátjairól nézve követte figyelemmel, merre járunk épp Ráckevén. Előzetes megkeresésünket Szebeni udvarias válaszában elhárította, mondván, nem kíván senkinek sem nyilatkozni. Szebeni indulása nagy port vert fel a ráckevei Fideszben, minthogy nem helyi. A korábbi tévésnek végül sikerült maga mögé állítania a Fidesz helyi szervezetét, így nyilvános csetepatéktól mentesen menetelhet a csapat a választási győzelem felé.
Nem ő volt az egyedüli, akinek nem sikerült kérdéseket feltennünk, hiába kerestük ugyanis a Ráckevei VAFC elnökét, Kovács Ferencet is ott jártunkkor, aki a „sajnos nem vagyok ott, így nem tudok nyilatkozni, de ha ott lennék, akkor se tenném” válaszát követően kívánt nekünk további szép napot. Nem akart nyilatkozni az egyesület neve alatt induló Papp László sem, Deák Tibor pedig nem is reagált a megkeresésünkre.
Deák esetében látszik, hogy komolyan gondolja a jelöltséget: jelölőszervezet híján kompenzációs listát ugyan nem tudott állítani, de egységes arculattal, minden egyéni választókerületben indul őt támogató jelölt, és ők a plakátokon túl a Szeretlek Ráckeve nevű Facebook-oldalon is bemutatkoznak a városlakóknak.
Nyitva van a pálya
Ráckevére érkezve elsőként a Sipos Ferenc Sporttelepre vezet az utunk, itt játssza ugyanis a hazai mérkőzéseit a Ráckeve VAFC. Takaros pálya, példásan rendben tartott gyep fogad, kiegészítve az egyesület piros-kék színeit viselő székekkel a lelátón, sörözővel egybekötött klubházzal. Az öltözőt is magába foglaló helyiségből pedig zene árad ki, éppen táncórán vesznek részt az emeleten a helyiek, miközben a pálya mellett szárítókötélen lógva száradnak a csapat nevével ellátott pólók.
A sporttelephez tartozó teniszpálya mellett találkozunk Papp Gergellyel, aki a barátai meccsét figyeli egy padon ülve. ő avat be minket abba, hogyan kerül a Ráckevei VAFC a szavazólapra:
Gondolom, hogy nem tudták a megszabott határidőig ezt egyesületi formába rakni, és csak így volt lehetőségük indulni, de semmi közük egyébként a focicsapathoz. A Papp Laciék volt fideszesek, csak most a sértődöttség dolgozik bennük.
Amíg Papp Gergely – teniszező barátja unszolására, mondván jól mutatna a képen – teniszütőt keresgél a mögötte lévő sporttáskában, addig mi megvilágítjuk, hogy miért lehet sértett Papp László.
Helyben azt rebesgetik, hogy Pappot kitehették a Fideszből, miután elvállalta, hogy a 2019-ben a Fideszt legyőző, egy ciklussal korábban még fideszes alpolgármesterként a testületben ülő Vereckei Zoltán alpolgármestere lesz.
A futball a győzteseké
A Vereckei Zoltán vezette lokálpatrióta helyiekből a 2019-es választásra gründolt szervezet, a Kevéért Egyesület, ami akkor legyőzte a Fideszt, időközben szétesett, Vereckei és a képviselők többsége nem is indul újra. Kérdeztük Vereckeit, mi az oka annak, hogy nem kíván tovább polgármester lenni:
Én a megelőző ciklusban alpolgármester voltam és elég volt a tíz év
– közölte szűkszavúan Vereckei, aki Papp Lászlónak a mostani indulását nem kívánta kommentálni, mindössze annyit fűzött hozzá, hogy ez Papp szuverén döntése.
Arra a kérdésre, hogy kit ajánlana utódjául a ráckevei polgároknak, a korábban fideszes képviselő és alpolgármester úgy nyilatkozott: mindig igyekezett független maradni mindenféle irányzattól, ezt pedig szeretné megőrizni a továbbiakban is.
De térjünk vissza a teniszpályánál megismert Papp Gergelyhez, akinek a kezében már ott pihen az ütő:
Én tiszás vagyok egyébként. Követem minden nap Magyar Pétert: tömegek mindenhol. Itt nincs Tisza, ide nem jöttek, pedig hívtuk őket, de mindenhova nem tudnak elmenni két hónap alatt. Itt, Ráckevén a Fidesz nyomul nagyon, ma jön Szijjártó, múltkor Kocsis Máté volt itt. Valamit nagyon akarnak Ráckevével
– mondja.
Ha már Szijjártó Péter. Ottjártunkkor volt szerencsénk bepillantani abba is, hogy manapság hogyan készülnek egy csak előzetes regisztrációval látogatható kampányeseményre, ahol a kormánypárt helyi polgármesterjelöltje és a külgazdasági és külügyminiszter vesz részt: a rendezvény helyszínéül szolgáló hely mellett, a Duna-parthoz vezető lejáratokat polgárőrök állták el, és hogy az autók se tudjanak lehajtani, elkordonozták az utat. Lent a part mentén közben közmunkások dolgoztak serényen, őket nyilván azért küldték oda ilyen nagy számban, hogy a miniszter érkezésekor minden a lehető legszebb arcát mutassa.
Papp Gergely adogatását – miszerint a Fidesz valamit nagyon akar kezdeni Ráckevével – Simon Balázs, a DK polgármesterjelöltje fogadja, akit telefonon értünk utol:
A kormányprogramban benne van, hogy 2030-ig a geotermikus energiából származó energiatermelést meg szeretnék háromszorozni. Nagy valószínűséggel erre uniós forrásokat akarnak majd felhasználni. Erre ki lehet írni akár milliárdokat is, amit aztán szépen át lehet talicskázni a saját zsebükbe.
A mértékben ugyan téved Simon, de a kormány Nemzeti Földhő Stratégiája alapján 2030-ig valóban kétszeresére szeretnék növelni a geotermikus energia hazai felhasználását. Ráckeve ebben jó partner lehet majd, minthogy a helyi fürdőhöz már most is hasznosítják a geotermikus energiát.
Simon és a DK, csakúgy mint a Ráckevei VAFC jelöltjei a kampányolás egy kifejezetten unortodox módját választották:
Simon a láthatatlanságra irányuló kérdésünkre elárulta, ez tervezett láthatatlanság, a kampány utolsó hetére tették ki a plakátjaikat, akkor olvashatják a ráckeveiek a szórólapjaikat, és ismerkedhetnek meg az ajánlatukkal. „Sajnos nem rendelkezünk korlátlan erőforrásokkal, mint a kormánypárt, úgyhogy be kell osztanunk az erőforrásainkat” – így Simon, aki elárulja, plakátokkal szórólapokkal, Facebookkal teszik majd magukat láthatóvá.
Simon az előző választáson a DK kompenzációs listáján szerzett mandátumot, az idén azonban mindenképpen meg kell nyernie a körzetét ahhoz, hogy folytathassa a testületben a munkáját, mivel nem tudtak listát állítani a június 9-i választásra, aminek szerinte egészen prózai oka van:
Bevallom hősiesen, azt elbénáztam. Igazából nem jól olvastuk el a vonatkozó jogszabályokat. Úgy értelmeztük, hogyha a polgármesterjelölt is rajta van a listán, akkor azzal a hat fővel érvényes, és az nem tűnt föl, hogy a választókerületek kétharmadában kell képviselőjelöltet állítani. Sajnos ez már az utolsó percekben derült ki – mert azért olyan nagy feladat nem lett volna 12 aláírást összegyűjteni és még valakit elindítani
– így Simon, aki úgy véli, hogy ellenfelei mind a Fideszt képviselik. „Ők mindhárman a Fidesz. Deák Tibi deklaráltan azért indul, mert nem őt indította a Fidesz – ezt a vele való beszélgetésből tudom. Hétfőn bejelentették, hogy a Fidesz a Szebenit támogatja, kedden Deák Tibi meg bejelentette, hogy akkor ő elindul. Papp Laci bácsi, aki szintén indul, úgy tudom, ő még párttag, mert nem függesztették fel a Fidesz-tagságát, amikor felajánlotta neki a jelenlegi polgármester, Vereckei Zoltán, hogy legyen alpolgármester.”
Papp Gergőtől közben elbúcsúzunk, de a sporttelepet még nem hagyjuk el, a pálya szélén Seller Józsefet szokásos futása után kapjuk lencse- és mikrofonvégre. „A jelölteket nem nagyon ismerem, az az igazság. Egyet-kettőt láttam, de csak felületesen ismerem őket, annyira nem, hogy meg tudjam mondani, hogy melyikük mennyit fog érni.”
Józsefnél – aki foglalkozását tekintve targoncás – rákérdezünk arra is, mit gondol a várost beterítő szebenis plakátokról, és arról, hogy a többiek nemigen látszódnak:
Szebeni nem ráckevei, nekem ennyi a véleményem. Szerintem ő csak a hírnevét próbálja kihasználni. Van pár plakát kirakva, Szebeni és a Fidesz jelöltjei dominálnak, úgy látom. Van egy pár másik jelölt, de nem is tudom, hogy ők kicsodák. Nem tudom, mi lesz ebből az egészből, de nyilván minden más lesz, mint ahogy eddig volt, mert a polgármester nem indul, most majd jön valaki más.
A belvárosba visszatérve nincs könnyű dolgunk, amikor a helyiek véleményét kérdezzük a választásról. Ha egyetlen mondatba kellene belesűrítenünk az általunk megkérdezettek nagy többségének a véleményét, akkor az így szólna: „nem tudom, nem érdekel.”
Nem így Rácz György, akit horgászás után szólítottunk meg, miközben a kocsijába készült elpakolni. György a szomszédos Kiskunlacházán él, egy éjszakai szórakozóhelyen dolgozik, és a horgászás mellett azért forog sokat Ráckevén, mert a gyereke ide jár bölcsődébe.
„Azt látom, hogy vannak kint hirdetőtáblák, de az nem tudom, hogy pontosan ki milyen koncepcióval indul. Szerintem téma a választás, mert sok embert érint, és nagyon jó az, hogy fejlődik a város. Ha kijövök ide horgászni délután, akkor nyugodtan meg tudok állni kocsival, nyugodtan tudok horgászni, nincsen bűnözés, jó a közbiztonság.” Ezt demonstrálva György a legnagyobb nyugalommal hagyta ott a horgászfelszerelését a kocsija mellett, míg körülbelül 50 méterrel arrébb, a tűző nap elől árnyékba húzódva egy padon ültünk le beszélgetni.
György meg van elégedve mind a helyi, mind a lacházi vezetéssel, de általánosságban sem érez okot a panaszkodásra:
Én azt érzem, hogy haladok. Megkapom a tisztességes munkáért a tisztességes fizetésemet. Most elégedett vagyok, de az tök jó dolog, hogyha van egy ellenzék, ami kicsit szurkálja a mostani vezetést, hiszen így halad mindenki előre. Az is nagyon jó dolog, hogy választások lesznek, én is el fogok menni ugyanúgy szavazni, mint ahogy eddig is elmentem, azt meg, hogy az ikszemet hova teszem, azt én döntöm el, mint ahogy mindenki eldöntheti maga.
„Én mindenkit szeretek a Fideszben” – ezt már Komáromi Sándorné mondja, akivel azután beszélgetünk, hogy a villanyszámlát befizette a postán. Mindig igyekszik minél hamarabb rendezni a számlákat, mert tart attól, hogy esetleg kikapcsolnak valamit, jelen esetben az áramot. Szebeniről azt mondja, nem sokat tud róla, a tévéből ismeri, és bár nem ráckevei, de ez nem baj. Magyar Pétert nem kedveli, még a nevét sem akarja kimondani, csupán utal rá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1199" width="1800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Csak béke legyen!
– fogalmaz az elköszönés előtt.
Az élet megnyerhetetlen
„Választási malac” – olvasható egy kerítésre kiragasztva. Persze nem arról van szó, hogy a tulaj disznóvágással ünnepelné a demokráciát, hanem a szóban forgó felirat alanyait körülbelül hathetes korukban választják el az anyjuktól, őket lehet most elvinni.
A portán egy gazda kapál. Azt mondja, hogy őt már nem érdekli a politika. Most 65 éves, édesapja mondása volt, hogy „hatvan fele már hazafele.” Nem tudja, mikor szólnak neki onnan fentről, mennyi időt szán még neki a jóisten, de ő már csak a kertjét szeretné művelni, amíg még tudja. Mindenesetre egy évre előre már megvette a permetszert, a szomszéd ezzel szemben csak egy hétre tervezett. „Jó munkát!” – köszönünk el tőle, mire jön a riposzt:
Azt még nem találták ki!
A ráckevei Árpád híd tövében horgászok várnak a kapásra. Egyikük, Gábor egy padról figyeli a Duna folyását. Szavaiból elkeseredés árad, amikor a politikáról kérdezem.
Szerinted miért mennek el a fiatalok itthonról? Elmondom: én leéltem lassan egy életet, nem vittem semmire. A nagyapám 1930-ban vagy ‘36-ban felépített házában lakom. ‘73-ban vagy ‘74-ben tataroztatták a szüleim. Egy csóró, kutyafasza irodatechnikus voltam, foglalkoztam sok mindennel, de szart sem értem el. De most ezen kár vesződni. Nem lett gyerekem, nem lett családom. Nem foglalkozom a helyi politikával. Semmit nem csinálnak a néphülyítésen, a fiatalok hülyítésén kívül.
Gábornak lesújtó véleménye van az elmúlt évtizedek Magyarországáról. „Itt nem sok embernek sikerült az élet. 30 év Kádár alatt sem. Én abban voltam fiatal. A napi 8 óra munkából soha, semmikor nem lehetett megélni. Meg, hát aztán meghatározza a dolgokat az, hogy ki hova születik. Ha gazdag a papa, mama, nagymama, nagypapa, akkor Hawaii, ha meztelen hátsó fele van az embernek vagy a szülőknek, akkor tragédia. El kell menni innen, máshol megkeresni a pénzt, aztán be lehet ide fektetni, hogy öregségére vissza tudjon jönni az ember.”
Gábor megnyugtatja és kikapcsolja, ha lemegy a partra. Szeret horgászni, de „nekem úgyis jó, ha lejövök bot nélkül, aztán nézegetem a vizet” – teszi hozzá a búcsúzás előtt.
Hazaindulás előtt bemegyünk még egy kisboltba, ott elegyedünk szóba Istvánnal, aki már harminc éve vezeti a boltot – emellett pedig szondázza a közhangulatot, ugyanis elmondása szerint mindenkit meghallgat, mindenkivel el tud beszélgetni, aki betér hozzá.
„Ennyire érdektelenek még nem voltak az emberek a választásokkal kapcsolatban. Az előző választásoknál többen elmondták a véleményüket, meg hőbörögtek, egyik oldal, másik oldal, most nagy a csönd. Régebben nagyon kampányoltak, nem győztem elküldeni a szórólapokat meg plakátokat kihelyezni akarókat minden oldalról, mert nem kívántam állást foglalni senki mellett, mellesleg, ha kitettem volna, akkor mindenkiét kitettem volna, de akkor ki se láttam volna az ablakon. Most semmi, pedig már lassan itt a választás. Postaládákban van egy-két szórólap és úgy látom, hogy most csak ezek a tacepaók vannak. Lehet, hogy tolódik ez is az internet és a média világába, de aláírásért is csak ketten jöttek, senki nem kampányolt itt.”
A Pest vármegyei másodosztályú bajnokság déli csoportjában szereplő Ráckevei VAFC egyébként egy tizenegy meccses győzelmi szériával, az utolsó fordulóban a Halásztelki FC 4-1-es legyőzésével zárta a szezont. Bronzérmesként.