Pusztába szórt brüsszeli kétmilliárd – leltároztuk Simonka falujának kudarcos beruházásait

Azt hittem, hogy az állatokra kíváncsiak, de ha a beruházások miatt érdeklődnek, amikre támogatás lett elnyerve, azokat még nem volt kötelező megcsinálni.

Ezt Simonka György, a Fidesz korrupció miatt vád alá helyezett Békés megyei országgyűlési képviselője mondta lapunknak január közepén Pusztaottlakán, ahol a kormányzati nyilvántartás szerint napokon belül egy megújult vadasparknak, kerékpáros központnak, ipari parknak és inkubátorházaknak kellene elkészülnie. Ám a beruházások annak ellenére nem valósultak meg, hogy többségükre már 2017-ben vissza nem térítendő európai uniós támogatás érkezett a településre, majd azok határidejét meghosszabbították, jellemzően idén január végéig.

A zsákfaluba tervezett beruházások közül a meglévő vadaspark 650 millió forint költségvetésű megújítása a legjelentősebb, aminek az eredeti tervek szerint 2019 októberében, a módosított határidő szerint 2022 január végére kellett volna elkészülnie. De nem készült el, holott a pusztaottlakai önkormányzat számlájára 2017-ben 600 millió forintot, 2018-ban további 50 millió forintot utalt át az állam a megvalósításra. Ennek ellenére a helyszínen kiderült, nem sok minden változott két évvel ezelőtti látogatásunkhoz képest.

Mindez kiolvasható a Magyar Államkincstár 2021 június végén – fél évvel a vadaspark befejezésének határideje előtt – készült helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvéből is. Ez azt állapította meg, hogy

• a beruházás mérföldkövei nem teljesültek,
• a munkaterület átadás-átvétele nem történt meg,
• munkavégzés nem látható,
• a kivitelezés nem kezdődött meg,
• ezekhez kapcsolódóan közbeszerzési eljárást sem folytattak le.

A jegyzőkönyvet a Transparency International (TI) Magyarország perelte ki az államkincstártól, amely csak a bírósági kényszer hatására adta ki a dokumentumot. Az iratokból kiderült, hogy két helyszíni vizsgálatot is tartott az önkormányzati beruházásnál a kincstár, azonban elmarasztaló megjegyzései ellenére a szervezet azt közölte a TI Magyarországgal, hogy

a helyszíni ellenőrzések során szabálytalanság nem került megállapításra.

Mostanra viszont bizonyos, hogy a fejlesztés nem valósult meg határidőre.

Ennek tükrében érdekes felidézni, hogy Pusztaottlaka polgármestere, Pál-Árgyelán Elvira több mint két éve a tervezett állatkertet érintő kérdéseinkre azt írta: „A vadaspark fejlesztésének I. és II. üteme is az elvárható legmagasabb gondosság mellett jól halad, és bízunk benne, hogy a jövő évben (2020-ban – a szerk.) önt is vendégül láthatjuk megnyitó ünnepségünkön.”

Csakúgy mint korábban, ezúttal is személyesen szerettük volna megkérdezni a polgármestert arról, hogy halad a beruházás. Pál-Árgyelán Elvirát az önkormányzatban kerestük föl, ahol épp testületi ülést tartottak, amelyen a település korábbi polgármestere, Simonka György is részt vett.

Simonka – aki büntetőügye ellenére Békés megye 4. számú választókerületének elnöke, egyben 2010 óta a térség parlamenti képviselője, de az áprilisi országgyűlési választáson már nem indul – szemlátomást nem örült látogatásunknak, és kifogásolta, hogy fényképet készítettünk róla, amint elhagyja az önkormányzat épületét. Egyúttal a polgármesternek is jelezte, megvan a lehetősége, hogy ne járuljon hozzá a fénykép készítéshez, noha közszereplők – országgyűlési képviselő és polgármester – hozzájárulása nem szükséges, ha a munkájukkal összefüggésben készül róluk felvétel.

A településvezetőt az önkormányzat részvételével zajló építkezésekről szerettük volna megkérdezni, de közölte, kizárólag írásban hajlandó válaszolni kérdéseinkre. Simonka György ugyanakkor megenyhült, bár először azt mondta, nem tekinthetjük meg a készülő beruházásokat, mert a területen építkezés zajlik, utóbb mégis felajánlotta, hogy kalauzol bennünket az uniós fejlesztések közt, és megmutatja az őshonos állatokkal kapcsolatos projektet. Amint korábban hírt adtunk róla, két, őshonos állatokat érintő beruházásra is uniós pénzt nyertek el Dél-Békésben: Dombegyházára 450 milliót, Mezőhegyesre 300 milliót.

A vagyonzárral és végrehajtással sújtott politikus ezután egy felsőkategóriás fekete terepjáróba ült be, és kérte, hogy kövessük őt a település szélére, ahol az építkezés zajlik. A behavazott viharsarki településről egy meglehetősen rossz állapotú út vezet ki látszólag a semmibe. A szántóföldek közt futó göröngyös útra megtépázott fóliasátrak néznek, melyekből még a tavalyi dinnyét sem szedték föl. A földek végén egy elhagyatottnak tűnő ipari park fekszik, ahol mára összesen nyolc, európai uniós támogatást hirdető tábla jelzi, hogy a területen

2,3 milliárd forint támogatásból valósulnak meg beruházások.

Ottjártunkkor azonban semmilyen építkezés nem zajlott.

A fejlesztések közt szerepel:

• 650 millió forintért vadaspark fejlesztése,
• 450 millió forintért ipari park fejlesztése,
• 250 millió forintért kerékpáros központ létesítése,
• 108 millió forintért technológiai inkubátorház kialakítása,
• 140 millió forintért szolgáltatói inkubátorház kialakítása,
• 300 millió forintért őshonos állatok bemutatása,
• 450 millió forintért őshonos háztáji állatok és növények bemutatása.

Az utóbbi két összeget eredetileg Dombegyházára és Mezőhegyesre nyerték el, ám az őshonos állatok bemutatását célzó projektek – részben vagy egészben – Pusztaottlakára kerültek át, noha ennek nincs nyoma a kormányzati pályázati nyilvántartásban.

Simonka e projektekre utalva megmutatta a területen tartott „őshonos állatokat”, amelyek közt kenguru és láma is volt. Ezek az állatok már bő két éve is a területen voltak, tehát nem az összesen 750 millió forintos projekt keretében kerültek Pusztaottlakára. Amikor szembesítettük ezzel, a politikus inkább másra terelte a témát, ám úgy tűnt, hogy egy korábbi beruházást akar bemutatni újként. Szavai alapján ugyanakkor adódik kérdés, hogy a vadasparkfejlesztés és az őshonos állatok bemutatásának egy területre vonásával miként fogják elkülöníteni a négy részletben elnyert összesen 1,4 milliárd forint értékű állatbemutató projekteket a területen.

A parlamenti képviselő egyébként nyáron interjút adott a 24.hu-nak, akkor azt mondta, nincsenek luxusautói, nincs luxusingatlana, ezért megkérdeztük, miből tett szert egy ránézésre is több tízmillió forintos autóra. Erre először azt mondta, hogy az szolgálati autó, ám mikor visszakérdeztünk, hogy az Országgyűlés Hivatala biztosítja-e neki a járművet, azt mondta, egy barátjától kapta kölcsön.

Simonka György a jó négy éve húzódó beruházásokról szólva azt is elmondta, az év végéig kaptak haladékot projektek befejezésére, ám ennek sem a kormányzati pályázati adatbázisában, sem a Magyar Államkincstár jegyzőkönyveiben nincs nyoma.

A helyi önkormányzat nem az összes projektben vesz részt. Akadnak ugyanakkor olyan beruházások, amelyekben Simonka testvére, Simonka Zsófia is feltűnik. A BMKP Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. nyert el például 450 millió forintot az ipari park fejlesztésére Pusztaottlakán. A cég tulajdonosa a pusztaottlakai önkormányzat mellett a Pusztaottlaka Fejlődéséért Alapítvány, amelynek elnöke Simonka Zsófia. Az Opten cégadatbázisa szerint a cég felügyelőbizottságában jelenleg is benne van a Simonka és 32 társa ellen zajló büntetőper kilencedrendű vádlottja, Uhrin András. Egészen tavalyig tisztségviselője volt Simonka testvére a Szent György – Jövő Építő és Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesületnek is, mely 250 millió forintot nyert el arra, hogy kerékpáros turistaközpontot alakítson ki Pusztaottlakán. Simonka György szerint ez az egy olyan projekt a területen, ami csaknem készen van.

Kapcsolódó

Hemzseg a szellemberuházásoktól Simonka faluja, a hatóságok csak nézik

Olyan uniós százmilliók útját követtük Pusztaottlakára, amiknek a sorsa nem szerepel a fideszes politikus elleni vádemelésben.

Mivel a Pusztaottlakára tervezett európai uniós beruházások többsége nem készült el a meghosszabbított határidőre sem, megkerestük kérdéseinkkel a Magyar Államkincstárat mint a fejlesztéseket ellenőrző szervezetet. Elsősorban arról érdeklődtünk, értesültek-e arról, hogy a megjelölt határidőre nem készülnek el a projektek, és megkérdeztük azt is, emiatt vár-e szankció a kedvezményezettekre, illetve a támogatási összegek visszafizetésével kell-e számolni. Az államkincstár több mint egy hét alatt nem válaszolt megkeresésünkre, noha olvasási visszaigazolást küldtek levelünkre.

Bár Pál-Árgyelán Elvira látogatásunkkor jelezte, hogy írásban hajlandó felelni kérdéseinkre, hiába küldtük el megkeresésünket a pusztaottlakai önkormányzatnak is. A polgármester nem reagált.

Megnevezte alkalmas utódját Simonka

Mint azt korábban megírtuk, a megvádolt Simonka György nem indul újra a parlamenti képviselői helyért. Helyére a legesélyesebb Erdős Norbert, az Agrárminisztérium államtitkára, ám jelölését információink szerint korábban éppen Simonka gátolta. Kérdésünkre azonban most a körzet jelenlegi képviselője is arról beszélt, hogy Erdős lehet a befutó, „mert ő a legalkalmasabb jelölt”. Értesüléseink szerint január 28-án teheti közzé a Fidesz a 106 képviselő-jelöltjének névsorát.

A választókerületben az ellenzék közös jelöltje a jobbikos Szabó Ervin, aki a körzetben a 2018-as parlamenti választáson és a 2019-es önkormányzati választáson Orosházán is az összefogás hiánya miatt maradt alul, ezúttal viszont jó eséllyel indulhat.

Kapcsolódó

Simonka György hagyatéka: bukhat az évtizedes Fidesz-uralom az ország egyik legszegényebb részén?

Egyelőre nem jelölte ki a Fidesz, hogy kit indít a korrupció miatt vádlottak padjára kényszerült képviselője helyett. A jobbikos jelölt már kétszer is az összefogás hiánya miatt vesztett, most előtte a lehetőség.