Magyarország álláspontja szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését
– írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon, annak ellenére, hogy az Európai Unió rengeteg pénzzel támogatta a járvány elleni védekezést, és azóta a munkahelyvédelemre és gyorstesztekre is küldtek vagy bejelentettek segítséget. Varga arra reagált, hogy csütörtök reggel megegyezett az Európai Unió három legfontosabb szerve arról, hogy pontosan hogy nézzen ki a jogállamisági mechanizmus, amelyet a következő költségvetéssel bevezetnének.
Varga több kritikát is felsorol:
- elfogadhatatlan, hogy az EP a járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére sem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával.
- Elfogadhatatlan, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők az ország gazdasági érdekei ellen dolgoznak Brüsszelben.
- Ideje lenne, hogy az Európai Parlament a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. Enélkül az EU nem tud segítséget nyújtani azoknak a tagállamoknak, amelyek erre leginkább rászorulnak.
- Magyarország tartja magát a szerződések rendelkezéseihez és az állam- és kormányfők júliusi megállapodásához, és várja el minden uniós intézménytől is. Az EP szerinte meg akarja kerülni a szerződéseket, és fel akarja rúgni a költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés.
- Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről nincs. Magyarország letette az asztalra a javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem ideológiai zsarolási eszközt.
- Most a járványügyi védekezésnek és az európai gazdaság talpra állításának van az ideje. Ha az európai intézmények és a magyar ellenzéki EP-képviselők ezt nem ismerik fel, viselniük kell ennek felelősségét.
Ezek a kritikák azért is érdekesek, mert hiába írja Varga azt, hogy az unió veszélyezteti a költségvetést és a segélycsomagot, ha a magyar kormány fenyeget azzal, hogy megvétózza a többéves pénzügyi keretet, ha abba bekerül a jogállamisági mechanizmus.
Varga ír arról is, hogy a júliusi megállapodáshoz tartanák magukat, de júliusban a részletekről nem született megállapodás, csak arról, hogy létrehoznak egy ilyen mechanizmust. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki részt vett a trilógus tárgyalásain, azt mondta a 24.hu-nak, hogy a három tárgyaló fél tiszteletben tartotta a nyári megegyezés alapelveit, és a tárgyalásokon részt vett a tanács is, így a német soros elnökség képviselhette a tagországok vezetésének véleményét, köztük a magyar kormányét is.
Az sem teljesen igaz, hogy addig nincs megegyezés, amíg mindenről meg nem egyeztek. Cseh elmondta, hogy a jogállamisági mechanizmusról a parlament és a tanács is voksolni fog még a költségvetési szavazás előtt. Itt a magyar kormánynak egyébként az jelenthet problémát, hogy a tanácsban nem egyhangúan kell megszavazni a mechanizmust, így nem tudja egy vagy két tagállam megvétózni. Cseh szerint mindkét testületben abszolút többsége van a mostani javaslatnak, így el fogják fogadni.
Azt pontosan nem lehet tudni, hogy mi az, amire Varga saját javaslatként utal. Két dolog lehet: az egyik, hogy saját javaslatokat is tettek a mechanizmus kidolgozásakor, a másik hogy a lengyelekkel közösen létre terveznek hozni egy olyan jogállamisági intézetet, ami szerintük ellensúlya lehet az uniónak.
Varga és a magyar kormány kritikája régóta az, hogy a jogállamiságot nem lehet objektív mércék alapján meghatározni, így összehasonlítani sem lehet, hogy a tagországok hogyan teljesítenek egymáshoz képest. Szerintük ezért minden jogállamisági kritika ideológiai kritika is.
Ez a mechanizmus egyébként azért is fájhat a Fidesznek, mert minden hibája ellenére működőképesnek tűnik, és úgy tűnik, tényleg meg lehet majd vele vonni pénzeket azoktól a kormányoktól, amelyek nem tartják be az unió alapértékeit. Ráadásul a megegyezés kötelezi a kormányokat arra, hogy akkor is fizessék ki a végfelhasználóknak az uniós pénzeket, ha ők maguk nem kapják azokat meg az EU-tól.