Uniós pénzből költöttek 1 milliárdot a NAT-on dolgozó szakértőkre

Miközben a régi tervezet nem volt elég nemzeti, ezért át kellett dolgozni.

Márciusig 1,11 milliárd forintot költöttek szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv kidolgozása is zajlott – derült ki abból a közérdekűadat-igénylésből, amelyet a Magyar Narancs adott be a projektgazda Eszterházy Károly Egyetemnek.

Mint a lap írja, az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása” projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintot arra költenek, hogy felmérjék a pedagógusok digitális felkészültségét.

A Magyar Narancs felhívja a figyelmet arra, hogy kérdéses, mennyi hasznosul a szakértők munkájából. A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával, és 2018 augusztusában hozták nyilvánosságra a tervezetet, amelyet a szakmai szervezetek óvatos optimizmussal fogadtak. A kormány azonban közölte, hogy a tervezet „nem elég nemzeti”, ezért annak, illetve a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg – emlékeztet a lap.

Még az Oktatási Hivatal által szerződtetett szakértők elől is titkolták a Nemzeti alaptantervet
A kormányzat kiadott 45 nevet, de közülük többen állítják: nem ők írták az alaptantervet, legfeljebb lektori feladatokat láttak el, de nem nagyon hallgattak rájuk, sőt nem is látták egyben a dokumentumot.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt