Szerdára virradóra ért véget az Országgyűlés ülése, amelyen a magánélet védelméről és a gyülekezési jogról szóló javaslatokról vitáztak a képviselők. A Fidesz vezérszónoka, Czunyiné Bertalan Judit arról beszélt, hogy a szabadság gyakorlása nem járhat mások szabadságának sérelmével, legyen szó a magánélet védelméről vagy a gyülekezési jogról.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) a két előterjesztést semmirevalónak, antidemokratikusnak nevezte. Szerinte a magánélet védelméről szóló javaslat a kivételezett, Fidesz-közeli állampolgárokat segíti azzal, hogy megakadályozza a politikusok házánál tartott tüntetéseket, míg a gyülekezési törvény módosítása csak arról szól, hogy lehetőleg ne tüntessen senki.
Orbán házától a T. Házig
2013. július 4-én, a Kúria ítélethirdetése után indultak a kormányfő budai otthonához a Markó utcai épülettől a devizahiteles tüntetők. Késő délután érkeztek meg a kormányfő háza közelébe, ahol rendőrsorfal akadályozta továbbjutásukat. Azt követelték, hogy
Orbán Viktor jöjjön ki!
A kormányfő helyett végül felesége, Lévai Anikó ment ki a házból, hogy meghallgassa őket. A demonstrálók neki mondták el, hányan haltak bele a devizahitelek okozta csődbe. Felidézték, hogy Orbán Viktor 2008-ban azt ígérte, senkit nem hagynak az út szélén, tehát kötelessége mindent megtenni a helyzet megoldásáért. Lévai Anikó megígérte a demonstrálóknak, hogy átadja az üzenetet férjének. A tüntetők megtapsolták, majd a demonstráció véget ért. (Az öt évvel ezelőtti tüntetésről galériánkat itt találja.)
Vissza a T. Házba és 2018-ba
Vejkey Imre (KDNP) szerint a gyülekezési törvény soha nem volt korszerű, mára teljesen elavult, a bírói gyakorlat kiszámíthatatlan. Volt, hogy egy bejelentő tartalmilag megegyező, de különböző eseményre szóló bejelentését a bíróság eltérően ítélte meg. Szerinte a kormány a német mintát vette alapul, tiszteletben tartja a gyülekezési jog szabadságát és szabályozza a jog gyakorlását.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a javaslat nem a gyülekezési jogról, hanem ezen jog megszüntetéséről szól, gumiszabályokkal van tele, így bármikor bármelyik demonstrációt jogszerűen be lehet tiltani. Hozzátette, nem lehet majd tömegrendezvényeket tartani a törvény szövege szerint, mert nincs olyan rendezvény, amely ne akadályozná a közlekedést.
Arató Gergely (DK) a javaslatot szájpecektörvénynek nevezte, azt mondta, jogállam helyett a pártállamot erősíti a kormány, amely mindenre találhat nemzetközi példát, de azokat nem lehet kiemelni a jogrendszerből és összeilleszteni egy másikkal. Szerinte a gyülekezési törvény sok szempontból problémás, de töretlen bírói joggyakorlat van mögötte, a gumiszabályok miatt bármilyen gyülekezés feloszlatható.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt emelte ki, hogy a leírásból hiányzik az aránytalan szó a jogok megsértésénél, illetve kifogásolta, hogy kivennék a közforgalom számára nyitott magánterületet a lehetséges helyszínek közül. Megjegyezte, aktuális és fontos feladat volt a gyülekezési törvény áttekintése, de ezt a feladatot a szaktárca nem tudta elvégezni, mert a deklarált célok mentén biztosított jogokat a javaslat nem biztosítja.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, az valóban nem jó, ha családtagokat is belekevernek egy-egy politikus ügyeibe, de kifogásolta, hogy perre számíthat egy sajtóorgánum, ha megírja egy közszereplő vagyonosodását vagy nyaralását. Azt is nehezményezte, hogy a gyülekezési törvény tág értelmezésre ad lehetőséget a közlekedés rendje, a közrend sérelme esetében.
Bősz Anett (független) szerint a törvénnyel a hatóságok bármilyen tüntetést megakadályozhatnak majd, és éppen a Fidesz-kormány sérti meg a magánélet szentségét azzal, hogy a saját világképét erőlteti rá az egész társadalomra. Senki életébe nem szólhatnak bele korlátlanul úgy, hogy közben a saját magánéletüket minden tekintetben védeni rendelik – tette hozzá.
A vitában elhangzottakra válaszolva Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a törvény indokolásában számos értelmezésre választ kapnak a képviselők.
Kiemelt kép: Neményi Márton