Ezt a rendszert a félelem tartja össze

Soros, Soros és Soros. Előtte pedig menekültek, menekültek és menekültek. Azelőtt pedig Gyurcsány, Gyurcsány és Gyurcsány.

Soros, Soros és Soros. Korábban menekültek, menekültek és menekültek. Azt megelőzően pedig Gyurcsány, Gyurcsány és Gyurcsány.

A Fidesz mindig ad egy ellenségképet, mert a tábort már csak azzal tarthatja össze. Ha a politikai napirend kijelölése, az agenda setting az övék, a rendszer probléma nélkül működik, de ha valamire váratlanul reagálni kell, egyre nehezebben mozdul meg a habonyi gépezet.

*

Az hozhatja el Orbán Viktor bukását, ha magára marad, senkitől nem kap visszaigazolást és minden rosszért őt teszik felelőssé – mondta nemrég Tölgyessy Péter. Egyelőre nem látszik, hogy lenne alternatíva, bár az alkotmányjogász szerint nem kérdés, hogy a bukás eljön majd, ám azt senki nem tudja, mikor.

A Momentum olimpiaellenes kampánya előtt azt lehetett hallani a Fidesz vezető köreiből, hogy a nyári szünet után, szeptemberben indítják a kampányt, a téma is megvolt, de a mozgalom belépésével borult minden.

Az összegyűjtött 266 151 aláírás, valamint a visszavont olimpiai pályázat sürgős válaszlépésre késztette Orbánt és a Fideszt, de nem volt olyan kész panel, amihez nyúlhatott volna.

Fel volt építve, meg volt tervezve minden jó előre, a kormányzati kommunikáció úgy számolt, a menekültkérdés szinten tartásával és egy lapos, uborkaszezonnak nevezhető nyárral ki lehet húzni őszig, akkor kapcsolt volna mindenki nagyobb sebességre, foglalta össze a 24.hu-nak több, kormányzati folyamatokra rálátó forrása.

A terv pedig az volt, hogy szeptemberben indul az őrületes sorosozás, CEU-val, civilekkel, általa pénzelt parlamenti pártokkal. De reagálni kellett az Orbán által csak álomgyilkosoknak nevezett Momentumra, előrébb hozták Soros György ellenségképpé tételét – és túltolták. Úgy tudjuk, Soros György már kampánytéma is marad jövő áprilisig, a Fideszen belül elégedettek az elért eredménnyel és a kiváltott hatással.

Tumblr

Ráadásul a menekült- és Brüsszel-ellenességnek is új lökést adott a kormány a nemzeti konzultációval. És ezt is túltolják.

Február végén, március elején volt néhány nap, amikor a Fideszen belül a kapkodás ütött fejet, ekkor vonszolták elő a Soros-témát, több momentumos beszélgetőpartnerünk ennek kapcsán megjegyezte: úgy látták, Orbán rendszere annyira masszív, hogy egyben az a gyengesége is, csak recsegve-ropogva tud irányt váltani, ha pedig a közvélemény tematizálását képesek lennének átvenni, azzal a rezsim összeroppanását is előidézhetnék.

*

Nem véletlen tehát, hogy a jobboldali értelmiség elkezdett elfordulni a Fidesztől, amelyik könnyű szívvel válik meg az egykor szellemi holdudvarnak tartott konzervatív tudásbázisától, mert ott van helyette 1) a Rogán–Habony tengely uralta, propagandagépezetté silányított médiapiac, 2) a centrális erőtérnek hívott, nagyjából kétmillió szavazó, ennek a tömbnek az egybentartásával és a jelenlegi, töredezett ellenzékkel szemben választást lehet nyerni.

Ne legyenek illúzióik, az elmúlt harminc év legdurvább kampánya következik.

Ezt mondta március végén, egy Kormányinfón Lázár János. És nem tévedett. Csak éppen Lázár a simicskásodó Jobbikra és az egyik utolsó lehetőségét megragadó baloldali ellenzékre gondolt, holott a Németh Szilárd–Kósa Lajos páros, a Fidelitas és a kormány kitartottjaiként a médiumai és civiljei ordas – negatív – kampányba kezdtek.

Amiről senki ne gondolja, hogy a következő egy évben csillapodni fog.

Mert a Fidesz híveinek nem kell más, csak egy ellenségkép, amitől félve összezárhat a tábor és egységesen léphet fel a jelenlegi kormánypárt mögött. Ilyen volt korábban Gyurcsány, Brüsszel, a menekült, most pedig Soros.

A negatív kampányok keresztapjaként ismert Arthur J. Finkelstein ugyanis azt tanította Orbánnak, hogy az embereket egyre kevésbé érdekli a politika, az átlagszavazó alultájékozott és közönyös, nem csoda, ha a modern politika az ő megtévesztéséről szól.

Így a legfontosabb kérdéssé az volt, hogy mit nem tudnak az emberek, nem az, hogy mivel vannak tisztában.

A lényeg, hogy legyen ellenségkép.

Finkelstein szavai szerint:

A politika ma nem a racionalitásról, az érzelmekről és a dühről szól. Ha arról beszélsz, hogy ebben meg ebben a hét pontban akarom megreformálni a nyugdíjrendszert, az életben nem fogsz választást nyerni. Viszont ha azzal kampányolsz, hogy ezt és ezt a csoportot kidobod az országból, minden esélyed megvan.