Bőnyi rendőrgyilkosság: a TEK egyszerűen megbukott

Nem az állomány, nem a szaktudás, hanem azok, akik megalkották. Egyszerűen nincs jól kitalálva, hogyan kellene egy ilyen szervezetnek működnie.

Az elmúlt pár hét egészen fordulatos volt a magyar erőszakszervezetek számára. Ennek a pár hétnek voltak sikeres és sikertelen szereplői is. Azzal viszont nehéz vitatkozni, hogy a sikertelen szereplők között is a Terrorelhárítási Központ végzett az első helyen.

A probléma pedig nem elsősorban a TEK szakmai képességeiből, vagy emberállományából adódik. Ezek, szinte biztos, hogy teljesen rendben vannak. A probléma az, hogy a TEK koncepciója önmagában problémás.

Sikerek és sikertelenségek

Gondoljunk csak bele, hogy mi volt a TEK két legnagyobb sikere az elmúlt hetekben.

Olyan nagy siker azért egyik sem volt. De jöjjenek akkor a sikertelenségek, ezek korábban kezdődtek.

A fenti három esetben egy közös vonal van. A hibákért nem a TEK emberállománya, vagy szakmai felkészültsége a felelős, hanem az a vezetés, amely a TEK-et mint szervezetet kitalálta, majd beillesztette a hierarchiába.

Még szerdán megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Terrorelhárítási Központot a lövöldözés miatt. Azt akartuk tudni, hogy – a szervezet működésére vonatkozó rendelet szerint – a terrorelhárítóknak jelen kellett volna-e lenniük az intézkedésnél, és hogy kapott-e a szerv erre felkérést, és ha nem, miért nem.

Nem tartozik a kompetenciájába

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól rövid időn belül válasz érkezett, hogy forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A megkeresést továbbítottuk, de a szervezet csütörtök délelőtt azt írta, „a kérdések megválaszolása nem a Központi Nyomozó Főügyészség kompetenciájába tartozik”. Az ügyészség arra a kérdésre, hogy ki az illetékes, az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatához irányított. Miután közöltük, hogy azt a kört már lefutottuk, a megkeresés ismét a rendőrségnél landolt.

Végül a TEK válaszolt. Ezt írták:

Tájékoztatjuk, hogy a Rendőrségi törvény, valamint a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló Kormányrendeletben foglaltak alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) a rendvédelmi szervek értesítése alapján részükre kizárólagos hatáskörrel végzi többek között a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek előállítását.

24.hu / Neményi Márton

A TEK tehát azt mondta, hogy értesítés után a Belügyminisztérium rendelete alapján nekik kizárólagos joguk van arra, hogy fegyveres elkövetőkön rajtaüssenek. De hatalmas kérdés, hogy mikor történik ez az értesítés. A rendelet ugyanis csak annyit ír, hogy rendőri intézkedés közben értesíteni kell a TEK-et, ha fegyveres elkövetőről van szó. Ezt az NNI meg is tette. Nem az intézkedés előtt vagy után, hanem közben. De ezzel nem lehetett elkerülni a tragédiát. Akkor lehetett volna elkerülni, ha az intézkedés előtt szólnak a TEK-nek, és nem az NNI civil ruhás rendőrei mennek házkutatni egy olyan házba, ahol direkt fegyvereket keresnek (érthetetlen, hogy akkor miért nem számítottak arra, hogy találnak is), hanem a TEK kommandósai.

Annak a megértéséhez, hogy az NNI miért nem szólt előre – ha tényleg nem szóltak – érteni kell még pár dolgot. A fegyveres testületek tagjainak kezelésénél nem lehet elvetni az öntudat és az egó kérdését. A TEK megszületése előtt a Nemzeti Nyomozó Iroda volt a magyar erőszakszervezetek csúcsa. A TEK megszületésével a szervezetet kivéreztették, majd beolvasztották a Rebiszből létrejött Készenléti Rendőrségbe, megmentve ezzel a megszűnéstől. Magyarországon a rendőrök általános panasza, hogy akciót ők már nem látnak, mert minden kicsit is izgalmas ügynél azonnal szólni kell a TEK-nek.

Nagy autók, nagy felelősség

Ehhez hasonlóan a TEK kapja az infrastruktúra és a források nagy részét is. Ők nagy terepjárókkal száguldoznak, páncélosokkal vonulnak ki, a közrendőrnek meg minden második lövésnél besül az oldalfegyvere. Nem szabályos, nem jó, de érthető emberi reakció, ha valaki akkor sem szól egy házkutatás előtt a TEK-nek, ha fegyverekre számít.

A fenti mindhárom probléma forrása közös: a TEK létrehozásakor a szervezetet eleve rossz helyre pozicionálták, és azóta sem sikerült megtalálni a rendészeti hierarchiában azt a pontot, ahova be lehetne illeszteni őket, és az működne is.

Ebben nem a TEK állománya a hibás, hanem a vezetése, és azok a döntéshozók, akik a TEK-et létrehozták. Mert az nem működik, hogy egy csak a Belügyminisztériumnak felelős szerv átfedésben dolgozik a szolgálatokkal és a rendőrséggel is, és majdnem minden esetben elsőbbséget élvez.