Napjaink legelismertebb sci-fi írója nem kevesebbre vállalkozott új regényében, mint hogy felvázolja, milyen gazdasági reformokra, szemléletváltásra, sőt terrorakciókra van szükség ahhoz, hogy a világ végre érdemben tegyen a klímaválság ellen.
Történelmi aszály sújtja Olaszország legnagyobb folyójának medencéjét. A Pó szintjének lecsökkenése nemcsak a lakosság vízellátását, hanem a mezőgazdaságot és az energiatermelést is veszélybe sodorja.
Bár a gyakorlatban egyelőre a közelében sem vagyunk a fenntartható repülésnek, azért jó tudni, hogy ha pontos terv nincs is, lehetőségek azért akadnak a legszennyezőbb közlekedési ágazat zöldítésére.
Miért érte teljesen váratlanul a világot az 1973-as olajválság és miért tartották az amerikaiak az energia Pearl Harborának? Miért úszta meg Nyugat-Európa kellemetlenségekkel a jósolt szenvedés helyett? Mi maradt velünk örökségként a hetvenes évek energiaválságjaiból? És hogy jön ide Jockey Ewing?
A kütyük a kikapcsolt állapot ellenére is fogyasztanak, a kérdés csak az, hogy pontosan mennyit? Lehet-e számottevően spórolni, ha odafigyelünk erre? A válasz röviden: igen.
Számos független társulat találgathat, kap-e még idén támogatást, miközben fideszes önkormányzatoktól a Puskás musical kiötlőin át az A38-ig sokan vannak, akiknek nem kell aggódnia.
A tóparti vendéglősök és szállásadók közt ugyan kevesebb a katás, de a Balatonra települt szabadúszók közt szép számmal akadnak. Velük beszélgettünk a sokkról és a terveikről.
