Csoportos leépítés: bajba kerülhetnek az óvatlan cégek

A folyamathoz komplex munkajogi követelményeket és pontos határidőket kell betartani. A szigorú szabályozási környezetben a munkáltatói kötelezettségek megszegése súlyos pénzügyi következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Magyarországon idén március és szeptember között több mint 10.500 ember munkaviszonya szűnt meg csoportos létszámcsökkentés keretében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint.

A különleges felmondási mód alkalmazásnak pontos határai vannak, ami a foglalkoztatott és a leépítésben érintett dolgozók számától és arányától függ.

• Abban az esetben, ha egy szervezet 21-99 közötti alkalmazottat foglalkoztat, és 30 napon belül legalább 10 munkatárs elküldését tervezi a működéssel összefüggő ok miatt, már a vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
• A 100-299 fő közötti állománynál a létszám 10 százaléka a határ, míg 300 fölötti dolgozói szám esetében 30 főnél nagyobb leépítés tartozik az említett kategóriába.

A csoportos létszámcsökkentés elindításához a munkáltatónak meg kell neveznie a működésével kapcsolatos indokot. A vírushelyzet alatt a gazdasági visszaesés megfelelő indoknak számít.

Amennyiben a leépítés egyértelműen a cég működésével kapcsolatos, akkor a csoportos elbocsátás nem kerülhető meg úgy, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntetni meg a munkaviszonyt. Sőt, akkor sem lehet kitérni a kötelezettség elől, amikor más esetben nincs szükség a munkáltatói indoklásra – például a nyugdíjazás, határozott idejű munkaviszony azonnali felmondása.

Mindez csak a jéghegy csúcsa. A csoportos létszámleépítéskor ugyanis a konzultációs kötelezettségek sem hagyhatók figyelmen kívül. Az érintett alkalmazottakat 30 nappal korábban írásban is értesíteni kell, de szükség van az üzemi tanáccsal való egyeztetésre is a tervekkel kapcsolatban, mint ahogy az állami foglalkoztatási szervezetet tájékoztatása is kötelező. Ezek elmaradása esetén a csoportos létszámcsökkentés alkalmazása kivétel nélkül jogszabálysértő. Ebben az esetben pedig akár nagyon súlyos pénzügyi következményekkel is szembe kell néznie a munkáltatóknak – hangsúlyozta Keller-Deák Ágoston, az ügyvédi társulás szakértője.

Kiemelt fotó: MTI / Czeglédi Zsolt