Az ipar és az építőipar fékezte be a növekedést

A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2016 I. negyedévében 0,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. (Az első becslésben közölt I. negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé, az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet – jelentette a KSH.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 0,4 százalékkal emelkedett, az előző negyedévhez viszonyítva viszont 0,8 százalékkal csökkent.

Termelési oldal:

• Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke is 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A jelentősebb ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, ezzel szemben a járműgyártás teljesítménye visszaesett. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak – jegyezte meg a KSH.)
• Az építőipar teljesítménye 28 százalékkal esett vissza, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése csökkent.
• A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,5 százalékkal lett alacsonyabb.
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,1 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent, a jutalékok és díjak egyenlege kismértékben nőtt.

A bruttó hazai termék 2016. I. negyedévi, 0,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása (0,6 százalékpont) volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,7, az ipar és a mezőgazdaság egyaránt 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

Felhasználási oldal:

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértünk. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén történő (hazai) fogyasztási kiadása 4,3 százalékkal nőtt.
• A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 0,3 százalékkal mérséklődött, a közösségi fogyasztásé 3,4 százalékkal bővült.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,9 százalékkal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékkal esett vissza, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi jelentősebb mértékben. (Már a május végi jelentésből is látszott, hogy durván megzuhantak a beruházások.) A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, az ingatlanügyleteké stagnált, míg az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 3,5 százalékkal csökkent.
• A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 2,4 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 875 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 5,7, az import 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,2, a behozatal 8,0 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 7,8, importja 7,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó hazai termék 2016. I. negyedévi 0,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7, a külkereskedelmi forgalom összességében 1,2  százalékponttal lassította a GDP növekedését.

Tavaly éves szinten még 2,9 százalékos GDP-növekedést mért a KSH. 

2016 I. negyedévében az előző negyedévhez képest

A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,4, a szolgáltatásoké 0,3 százalékkal növekedett, viszont az építőipar 24, az ipar 2,4 százalékkal csökkent. (Mint feljebb írtuk, összességében a csökkenés 0,8 százalékos volt.)

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 1,3 százalékkal bővült, a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,2, a közösségi fogyasztás 1,2 százalékkal csökkent. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export 1,5, az import 2,5 százalékkal nőtt.