Így is csökkentheti a kiadásait – Jó példák a zöld építkezésre

Folytatjuk sorozatunkat a rezsicsökkentő mintaházakról: az óbudai Faluház és az angyalföldi passzívházak után újabb példaértékű projekteket mutatunk be, amelyekkel akár az energiaköltségek 90 százaléka is megtakarítható.
Kapcsolódó cikkek

Jó példa Pécsről

Tavaly év végén mutatták be azt a pécsi, tízemeletes uránvárosi panelt, amelynek fűtési rendszerét az elmúlt időszakban újította fel a Pétáv Kft. A városi szolgáltató a vezetékeket műanyagra cserélte, lakásonkénti mérőket épített be, valamint olyan termosztátokat, szivattyúrendszert épített ki, amellyel csökkentették a meleg víz keringetésére fordított energiát. Mindezek mellett új radiátorokat is felszereltek. A lakók az okosmérőkkel interneten keresztül bármikor ellenőrizhetik, mennyi energiát használtak fel, ezzel előre tervezhetővé válik a fogyasztásuk.

A házat 2004-ben szigetelte a lakóközösség, akkor több mint harmadával csökkent a lakások hőfelhasználása, míg az újabb fejlesztéssel összesen 57 százalékkal lett kevesebb az energiafelhasználás. A számítások szerint egy átlagos, 46 négyzetméteres lakásban 74 ezer forintba kerül a fűtés egy szezonban.

A pécsi ház további különlegessége, hogy az épület tetejére egy 18 négyzetméteres napelemet is felszereltek: ez biztosítja a lépcsőház, a közös helyiségek világításához, valamint a lift működtetéséhez szükséges energiát.

Újjávarázsolt Egészségház – tízmilliós megtakarítás évente

Nemcsak a lakóházak, hanem a közintézmények esetén is vannak példaértékű fejlesztések. Tavaly novemberben fejeződött be a Borsod megyei Emőd közintézményeinek az energetikai felújítása.

A beruházás során megújult az Egészségház – amely szakorvosi és fogorvosi rendelőket, patikát és védőnői szolgálatot foglal magában –, a város vendégháza, a zeneiskola két épülete, valamint az egyik iskola épülete és tornaterme. A közel 250 millió forintos beruházás az Új Széchenyi Terv keretében több mint 212 millió forint uniós támogatás felhasználásával valósult meg.

A felújítás fontos eleme volt az épületek teljes hőszigetelése, a folyamatos légcsere és megfelelő hőmérséklet biztosítása érdekében pedig modern szellőztetőrendszert alakítottak ki. Ezt követte a fűtésrendszer korszerűsítése.

A beruházás során 1000 m3 belső hőszigetelés, 2800 m2 homlokzati hőszigetelés, 65 kW napelem-összteljesítmény, 582 négyzetméternyi nyílászáró és 129 hőleadó lett beépítve az épületekbe. Ennek köszönhetően a felújított épületek energiaigénye drasztikusan csökkent: több mint 95 százalékos megtakarítást eredményezett, mindez pedig tízmilliós nagyságrendű éves megtakarítást jelent az önkormányzat számára.

Energia24-tipp cégeknek

Ahhoz, hogy a vállalkozása energiatudatosabbá váljon első körben fontos lépés az energiahatékonyság növelése. Ehhez érdemes energetikai szakértők segítségét kérni, akik egy speciális audit keretében felmérik, hogy „hol szökik az energia”, hol lehet – akár beruházás nélkül – racionalizálni az energiafelhasználást.

Tipp: Az instant energetikai auditot most 50 százalék kedvezménnyel veheti igénybe. A kedvezményes szolgáltatásról itt olvashat!

Az auditáláson kívül zöldebbé teheti a cégét úgyis, ha energiafelhasználásuk minél nagyobb arányban megújuló erőforrásokból származik. Ebben segíthet a Zöld Partner Program és a Geo Tarifa is.

Közel nullarezsis házak

Jelenleg a tömegesen és gazdaságosan megvalósítható, leginkább energiahatékony épületnek az úgynevezett passzívház számít. Számuk rohamosan nő, a világon jelenleg több mint ötvenezer ilyen épület készült el, többségük Ausztriában és Németországban. Magyarországon Szadán épült meg az első passzívház 2008 végén, amelybe 2009 márciusában költöztek be a lakók.

Szintén Szekér László minősített passzívház-tervező tervei alapján készült el 2012-ben az a Budapest XX. kerületében lévő iskolaépület, amely egy meglévő iskola bővítéseként épült meg. Ez az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszerének. „Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani a terveket, így az elkészült ház annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de hagyományos építésű iskola” – mondta Szekér László. „A különbség csupán az energiafogyasztásban van, hiszen ebben az esetben 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz” – tette hozzá a tervező.

A szadai passzívház bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 ezer forint volt (2008-ban), míg a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 ezer forint/négyzetméternél (2011-es árakon).

A világ egyik legzöldebb épülete

A manchesteri Co-operative Group új főhadiszállása lehet a legkörnyezetbarátabb épület. A ház kettős homlokzata kulcsfontosságú a takarékos hűtéshez és fűtéshez, a tágas átrium pedig fénnyel látja el a belső részeket.

A kettős héj teteje nyáron felnyitható, ezért a felmelegedett levegő távozhat, télen a csukva tartott fedél segíti az épület fűtését. A fűtést saját takarékos kazánok biztosítják, amelyek elhasznált sütőolajjal és biomasszával működnek.

A számítógépek hőjét is felhasználják fűtésre és mindenhol energiatakarékos LED-világítást alkalmaztak. Mindezek mellett az elhasznált vizet recilkulálják, a csapadékvizet hasznosítják.

Passzívházak a számok tükrében

A passzívházak fajlagos fűtésienergia-szükséglete 15 kWh/négyzetméter/év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 köbméter földgázzal vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtésienergia-igénye 180 köbméter földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 köbméter földgázt igényelne.

A passzívház további ismérve, hogy a primerenergia-fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több mint 120 kWh/négyzetméter/év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati meleg víz előállításához szükséges energia, a szellőzés, a világítás, a gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is.

Olvassa el a mintaházakról szóló cikksorozatunk első részét is!

Forrás: Energia Magazin