Az elmúlt években jelentősen megnövekedett Magyarországon a nyugdíjasok száma, így a nyugdíjrendszer fenntarthatósága mellett az idős emberek gondozása is egyre inkább égető kérdés. A Pénzcentrum annak járt utána, mit tudnak nyújtani, és mennyiért a nyugdíjasházak, amik nem egyenlőek az idősotthonokkal.
A 10 évvel ezelőtt megváltoztatott szabályok (szociális törvény) szerint ugyanis ma nem költözhet bárki idősek otthonába. A legfontosabb korlátok:
- betöltött 80. életév és egyedülálló státus vagy
- a napi ápolási igény haladja meg a 4 órát vagy
- orvosi szakvélemény alapján középsúlyos demencia.
Az idősotthonok térítési díjat állapítanak meg, amiben minden általuk nyújtott szolgáltatás benne van, függetlenül attól, hogy valaki igénybe veszi azt, vagy sem. Az idősotthonokban jelenleg és általában is várólista van – mint májusban írtuk, a rászorulók háromnegyede nem is jut be.
Ezzel szemben a nyugdíjaházak maguk döntik el, kit vesznek fel, milyen feltételek mellett, és milyen szolgáltatást nyújtanak, valamint persze azt is, hogy mennyiért. Fontos tudni, hogy a nyugdíjasházakba nem tulajdonjoggal, hanem általában használati jog, vagy bérleti jog megvásárlásával lehet beköltözni. A használati jog pedig nem átruházható és nem örökölhető.
Aki nyugdíjasházba szeretne költözni, annak fizetnie kell:
- egyszer egy nagyobb összeget a használati jogért, majd
- havonta egy kisebb összegű térítési díjat.
Hogy mekkora összeget kell fizetni, az is igen változó. Van, ahol 15 millió forint felett van a kezdőösszeg, és emellett még 27 ezer forint a kötelező fizetendő (rezsi és közös költség), máshol 3 millió forintból is meg lehet úszni a beugrót, de 100 ezer forint feletti a havi fizetendő, amibe különböző szolgáltatások tartoznak (étkezés, szociális szolgáltatások).
Várólista azonban a nyugdíjasházakban is létezik, helyenként elég hosszú – aki pedig nem kerül be, az idővel kérheti felvételét a nyugdíjas otthonba.