Sok devizahiteles per bukott eddig el, s éppen ezért különös figyelem övezi a Kásler házaspár által benyújtott beadványt, amely szerint fogyasztóvédelmi szempontból több okból is tisztességtelen volt a hitelesek által aláírt szerződés. A házaspár szerint nem volt tisztességes, világos és érthető a szerződésnek az a része, amely az árfolyamrést az adósokra terhelte.
Mint a Portfolio.hu összefoglalta, ezek voltak a főbb döntései az Európai Bíróságnak, amelynél az ügy legutóbb landolt::
- A Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerzõdés alapvetõ eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).
- Az Európai Bíróság szerint a hitelszerzõdésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthetõ ellenszolgáltatásért fizetendõ díjazásnak.
- Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthetõ-e az árfolyamrésre vonatkozó szerzõdéses feltétel.
- A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerzõdéses feltételt, a lehetõ legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerzõdés egészének érvényességét.
Eszerint a Kúriának kell eldöntenie, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár által kötött szerződés alapvető elemének minősül-e abban az esetben, ha a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés.
Mi a baj a szerződésekkel?
A Kásler-perben az érvelés úgy szólt: mivel az árfolyamrésre vonatkozó feltétel tisztességtelen, a szerződés egésze nem érvényes.
A házaspár 2008-ban 14 millió forintnak megfelelő kölcsönt vett fel svájci frankban. A hitelszerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegét svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapították meg. A törlesztőrészleteket viszont az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon számolták ki svájci frankban. A kettő között viszont sokszor egészen nagy volt a rés.
A Kásler házaspár szerint ez tisztességtelen, hisz eltértek a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól. Ezt a bank a szolgáltatás díjának tartja, ám az Európai Bíróság szerint nem tekintheti annak.
A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel az Európai Bíróságnak, hogy a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés a szerződés elsődleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár-minőség viszonyára vonatkozik-e. Szintén a kérdések között szerepelt, hogy a magyar bíróság módosíthatja vagy kiegészítheti-e az adott hitelszerződést, ha az a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető – foglalja össze a hvg.hu.
Mi lesz most?
Mint az Index elemzése is hangsúlyozza, a per tétje óriási volt, hiszen ennek alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket.
Emellett elvileg ez egy iránymutatás is a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel.