- 2020-ban 15.812,9 milliárd forint,
- 2021-ben 17.573,1 milliárd forint,
- 2022-ben 20.601,8 milliárd forint,
- míg 2023-ban a 4 évvel ezelőttinél közel 60 százalékkal többet, 23.802,3 milliárd forint adót szedett be a NAV tőlünk.
A 2020-as év adóbevételeinek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt, negatív hatása és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések. 2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával, a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak. A 2022-es, jelentős bevételi többletről azt írják, az részben a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok), a vártnál magasabb inflációs és belsőfogyasztási-pályából (az áfaelőirányzat több mint 1000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból adódott. A NAV bevételeinek összege 2023. év végén 23.802,3 milliárd forint volt, amely 3.200,4 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal haladta meg 2022 azonos időszaki nettó bevételét. Ez derült ki többek között, miután a Niveus Consulting Group megvizsgálta a NAV elmúlt 4 évének aktivitását. Az adatokból kiolvasható, hogy
- 2020 és 2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be,
- a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az áfa volt, valamint, hogy
- a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő.
Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme a vizsgált időszakban az áfa volt. 2020-ban a megállapítások 87,35 százaléka volt áfával kapcsolatos, 2021-ben ez az arány 89,5% volt, míg 2022-ben már 90,6 százalékra emelkedett, majd a 2023-as évben újra inkább a 2020-as értéket közelítette meg (87,4%).
A vizsgált években ugyanaz a három típus tette ki a feltárt jogsértések legnagyobb, legalább 70 százalékát. A költségvetési csalások aránya fokozatosan csökkent az idő előrehaladtával, a csődbűncselekmények száma stagnált, ám az iparjogvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma nagymértékben növekedett 2020-hoz képest.