Kaotikus körülmények között, engedély nélkül dolgozhatnak külföldi munkások

Azt látjuk, hogy a jellemzően ázsiai nagyberuházásokon valóban vannak olyan anyaországbeli munkavállalók, akik

nem az ismert és legálisnak tekintett munkavállalási formákban, engedéllyel kerültek be az országba

– mondta megkeresésünkre a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke, László Zoltán. Hozzátette, amikor elmennek egy építkezésre, és annak végében egy hatalmas, elkerített, őrzött konténervárost látnak, sajátos öltözetű emberekkel, akkor szerinte jó eséllyel nem legálisan behozott dolgozókról lehet szó. Két esetben megpróbált a helyi munkaügyi hatóságnál utánajárni, mit lehet tudni a konténerváros dolgozóiról, de nem tudtak neki semmit mondani.

Az a gyanújuk, hogy általános gyakorlat ez. És bár konkrétumot nem tud a szakszervezet ezekről a külföldi munkásokról, mert nincs kapcsolatuk velük, a vezetőket pedig hiába kérdezik, nem beszélnek róluk, László Zoltán abban biztos, hogy nincs rendben a foglalkoztatásuk, az nem törvényes.

Kínából hozzák a flexkorongot is

De miért éri meg például a kínai beruházáshoz Kínából hozni a munkásokat? Talán olcsóbbak, hatékonyabbak? Vagy mert esetleg hosszabb munkaidőben (más forrásból heti 6,5 napos, napi 12 órás munkavégzésekről is hallottunk) állnak rendelkezésre? László Zoltán szerint lehet, hogy alkalmanként olcsóbb a külföldi munkaerő, vagy hosszabb a rendelkezésre állás, de máskor meg pont fordítva van. Hogy mi lehet a valós ok, azt nem tudja.

A távol-keleti cégeknél azt látják még a Vasasnál, hogy minden felhasznált anyagot az anyaországból (például Kínából) hozatnak. Olyannyira, hogy van olyan cég, ahol napokig állt a munka amiatt, mert elfogyott a kintről hozott flexkorong. Azt pedig nem engedték, hogy Magyarországon szerezzék be – meg kellett várni, amíg a beszerzésük behozatta Kínából. Inkább fizették a 80 dolgozónak három napra az állásidőt, annyira fontosnak tartják, hogy csak és kizárólag az anyaországból érkező eszközt használjanak. Akkor is, ha a felhasznált anyagok, eszközök amúgy csekély értékűek. Nem baj az sem, hogy így nem hatékony a munka, vagy drágul. Mert szerinte ez az eljárás semmiképpen sem olcsóbb, vagy hatékonyabb, mintha itt szerezték volna be, ami kell, és ment volna tovább a munka leállás nélkül. És nem baj az sem, ha a dolgozók munkarendjét, a magánélet-munka egyensúlyát (nyilván túlórával kellett bepótolni a leállást) megbolygatják.

A Vasas egyébként rákérdezett, miért van szükség arra, hogy mindent külföldről hozzanak be – azt a választ kapták, hogy ez a szabály náluk, és nem szeghetik meg. László Zoltán véleménye szerint az lehet az egész mögött, hogy haza kell küldeniük a pénzt, minden eszközzel, minden lehetséges formában.

Így lehet legális

Legálisan a vállalaton belüli áthelyezési célú tartózkodási engedéllyel lehet megoldani, hogy egy vállalatcsoporton belül átmozgassák a munkavállalókat egyik országból a másikba, meghatározott időre és tartózkodási / foglalkoztatási feltételek mentén – írta egy, az ázsiaiak munkavállalásában jártas szakértő forrásunk. A foglalkoztatási forma szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatójában is.

Ilyenkor a harmadik országbeli (például kínai, koreai, török) állampolgár munkaszerződésben áll a harmadik országban lévő vállalattal, a fizetését is a külföldi cégtől kapja meg. A gyakorlat számos vállalatcsoportnál előfordul – külföldi (akár harmadik országbeli) mérnököket, menedzsereket, vezetőket, szakembereket küldenek Európába, hogy ott dolgozzanak. A vállalat ezért cserébe állja az étkezést, szállást, esetleg magasabb bérrel honorálja a dolgozó külföldi munkáját, egyéb juttatásokat ad. Ami fontos, hogy vállalaton belüli áthelyezéssel csak szakképzett, vagy felsőfokú végzettségű dolgozók jöhetnek Magyarországra, olyan munkakörbe, amilyen a végzettségük. Szakértőnk szerint az, hogy ők Magyarországon munkajogi értelemben ne léteznének, enyhe túlzás, ugyanis tartózkodásuknak igenis komoly jogalapja van.

Az áthelyezéses foglalkoztatás alanyaira nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve és nem adóznak, nem fizetnek járulékot Magyarországon (mivel a külföldi vállalattal állnak munkaszerződésben). Utóbbi miatt a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat sem vehetik igénybe ingyenesen (nincs TAJ-kártyájuk) ezért feltétel náluk, hogy a tartózkodás teljes idejére legyen magán egészségbiztosításuk. Ezen kívül többek között az is kikötés, hogy legyen fizetett szálláshelyük, megfelelő jövedelemük (nem minimálbér), és elegendő megtakarításuk.

A szakértő hozzátette, mivel komplex, korlátos, sok feltételhez kötött engedélyről beszélünk, a gyakorlat az, hogy projektekre vezényli át a vállalatcsoport az embereit, hogy ezen projektek befejezése után hazatérjenek a munkavállalók. Ezekhez a projektekhez „kék-, fehérgalléros” képzett munkavállókra van szükség (a szakképzett és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket hívják így), akik záros időn belül a vállalat igényei szerint és költségkeretén belül tudják elvégezni a feladatokat. Vagyis ez a foglalkoztatási forma nem azt jelenti, hogy tömegével jönnének a vállalaton belüli áthelyezett betanított munkások, azt ugyanis a törvény nem engedi – szögezte le.

Elkelne az ellenőrzés

A Vasasnál azt látják még, hogy

az építkezéseken dolgozó ázsiaikat szinte éjjel-nappal dolgoztatják, és feltehetőleg a foglalkoztatásuk semmiféle magyar jogszabálynak nem felel meg.

A munkavédelem is hiányos lehet a szakszervezet szerint, és úgy tudják, az ellenőrzések sem igen veszik górcső alá az ázsiai fennhatóságú beruházásokat. László Zoltán is hallotta, amit már más informátorunk is mondott, hogy volt, ahol a munkavédelmi ellenőröknek azt mondták az ázsiai cég képviselői,

majd akkor jöhetnek be az építkezés területére, ha személyesen Szijjártó Pétertől hoznak erre engedélyt.

Kérdeztük erről a minisztert is, de nem reagált emailünkre.

A szakszervezet rendkívül elégedetlen a munkaügyi ellenőrzésekkel – nem tudják, hogy az ellenőröket befolyásolják-e valahonnan, de ilyen érzetük van. A már felépült ázsiai üzemekben dolgozók mondták el a Vasasnak, hogy a cégek a szabályokra fittyet hánynak, ellenőrzés nemigen van, ha mégis, arról értesülnek előre, és „felkészülnek”.

Volt, ahol 70 kínai munkás dolgozott, mindenféle papír, engedély nélkül, a gyár mellett laktak, egy konténertelepen. Megbuktak az ellenőrzésen, kaptak némi pénzbüntetést. És hogy milyen eredménye lett az ellenőrzésnek, illetve a büntetésnek? Nem olyan, ami cél lett volna.

Hogy ne legyen bukta, kiépítettek egy figyelőszolgálatot, és készítettek egy bunkert – így időben értesültek róla, ha jött az ellenőrzés, a kínai illegális melósokat meg bújtatott menekülőútvonalakon beterelték addig a bunkerbe, eltüntetve őket az ellenőrök szeme elől.

Hallottak olyat is, hogy baleset történt egy illegális munkással, aztán úgy csempészték ki a holttestét, eltüntetve a nyomokat. Ezek alapján is mondta László Zoltán, hogy kaotikusak lehetnek a körülmények az ilyen (feltehetőleg illegálisan foglalkoztató) munkahelyeken. De semmibe nem látnak bele.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke (VDSZ) is megerősítette, előfordul, hogy a beruházást külföldi (ázsiai, török) cég végzi, kinti dolgozókkal, akik a kinti cég alkalmazásában állnak, ott adózva, kintre kapva a fizetést. De van olyan felállás is, amikor az alvállalkozói láncba kapcsolódnak be ugyanígy az anyaországbeli cégek – tette hozzá Székely Tamás, aki elterjedtnek nevezete a gyakorlatot, és szerinte még elterjedtebb lehet a jövőben.

Ugyanakkor az építkezéseken dolgozó külföldiek, vendégmunkások nem szakszervezeti tagok, nincs velük kapcsolat, így a szakszervezet nem tudja, milyen jogviszonyban, mennyi időben, milyen feltételek mellett, milyen eszközökkel, hogyan dolgoznak. Ha a cég menedzsmentje külföldi, akkor nem csak a kékgallérosok, hanem a fehérgallérosok között is jellemző az anyaországbeliek foglalkoztatása a beruházásokon, és akár a már felépült termelő üzemekben is, de a szakszervezetek nemigen tudják, milyen formában. Megemlítette, amikor a Hankook elindult Magyarországon, 2007-ben, akkor volt náluk egy nagy ellenőrzés, és számos szabálytalanságot találtak (többek között késedelmesen, vagy nem jelentették be a dolgozókat). Hasonló ellenőrzésekre lenne szükség most is szerinte. A hatóságok feladata lenne, hogy a magyarországi beruházásokon aktívan ellenőrizzenek, hogy a használt eszközök, illetve a dolgozók foglalkoztatása is mindenhol megfeleljen az előírásoknak, az európai szabványoknak és biztonsági követelményeknek.

Magyarországon dolgozó külföldiek száma

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép című kiadványa alapján 2023-ban 92,7 ezer fő volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók átlagos száma. A Heti Monitor alapján 2024. áprilisában 100,8 ezer külföldi állampolgárságú állt alkalmazásban Magyarországon, 11 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. Azt is írták, hogy a növekedés a harmadik országbeliek körében jelentkezett. Ők 78,6 ezren voltak ekkor.

A KSH megkeresésünkre azt írta, az adat a magyarországi munkáltatók állományába tartozó (bejelentett, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló) alkalmazotti álláshelyet betöltő külföldi állampolgárságú munkavállalók átlagos állományi létszámát jelenti. Az adatok forrása a KSH intézményi munkaügystatisztikai adatelőállítási rendszerének havi kereseti és létszámstatisztikája, amely a NAV-tól átvett úgynevezett 08-as jelű járulékbevallás, valamint az Államkincstártól átvett adatokon alapszik.

A KSH statisztikában tehát nincsenek benne az áthelyezéssel ideérkező dolgozók (hiszen ők nem magyar cégek alkalmazásában állnak). És persze sincsenek benne azok sem, akik nem legálisan érkeznek.

Kiküldetés, szja, tb

A NAV megkeresésünkre azt írta, ha harmadik országbeli munkavállalók magyarországi kiküldetéséről van szó, akkor azt többek között a személyi jövedelemadózás és a társadalombiztosítás szempontjából kell megvizsgálni.

Hogy egy Magyarországon dolgozó magánszemélynek fennáll-e adókötelezettsége nálunk, ahhoz elsőként adóügyi illetőségét kell megállapítani.

Ha egy másik egyezményes államban bír adóügyi illetőséggel, előfordulhat, hogy Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Ilyenkor a külföldi adóügyi illetőséget az érintettnek igazolnia kell a törvény szerint. Ezután kell megállapítani, hogy a magánszemély illetősége szerinti állam és Magyarország között létezik-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ha igen, akkor főszabály szerint a nem önálló munkából (munkaviszonyból) származó jövedelem abban az egyezményes államban adóztatható meg, ahol a magánszemély a tevékenységét ténylegesen kifejti, kivéve a rövid távú (183 napot el nem érő időtartamú) kiküldetéseket.

Ha egy külföldi magánszemély kiküldetéssel dolgozik Magyarországon, akkor ezt is dokumentumokkal kell igazolnia. Ha a jövedelem adóztatására Magyarország jogosult (mert például nem rövid távú, tehát 183 napot meghaladó, kiküldetésekről van szó), akkor az adókötelezettségeket a magyar szabályok szerint kell teljesíteni, ugyanúgy, mint a magyar munkavállalók magyarországi munkavégzésekor (a jövedelmet 15 százalék szja terheli, adóelőleget kell fizetni, adóazonosító jellel kell rendelkezni, és az adóév után személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtani).

A tb-törvény alapelvként rögzíti, hogy a társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a belföldön munkát végző magánszemély nem válik Magyarországon biztosítottá, mert például kiküldetéssel végez munkát, ezért biztosítási jogviszony hiányában bejelentést nem kell róla teljesíteni a NAV-nak. Szabályos kiküldetéskor általában Magyarországon az érintett személyt nem lehet a társadalombiztosítás hatálya alá tartozóként biztosítottnak minősíteni.

Államok közötti egyezmények alapján szinte maradéktalanul érvényesül – az európai uniós szociális biztonsági koordinációs szabályokhoz hasonlóan – az egy állam joghatóságának elve, figyelemmel arra, hogy ezen egyezmények a párhuzamos munkavégzésre és a kiküldetésre is tartalmaznak előírást az alkalmazandó jog esetében. Ha például az egyezmény szerinti kiküldetés valósul meg, akkor a küldő állam jogszabályainak hatálya alatt marad a munkavállaló, vagy párhuzamos munkavégzés esete áll fenn (például egy vagy több munkáltató javára a két szerződő állam területén egyidejűleg végez munkát a munkavállaló), akkor a lakóhely állam jogát szükséges alkalmazni.