Ez a két bank már biztosan áthárítja a tranzakciós illetéket

Mivel a lakosságra nem lehet, a vállalkozások bankolása drágul. Aztán majd jöhetnek az áremelések.

Augusztus elsejétől 50 százalékkal magasabb illetéket kell fizetniük a bankoknak az államkasszába,

A kormány rendelettel tiltotta meg a bankoknak, hogy idén év végéig a lakosság felé akár közvetlenül, akár közvetve érvényesítsék az augusztus 1-től hatályba lépő illetékemelést. A jogszabályi védelem miatt a lakosság az illetékemelés hatásaival legkorábban csak 2025. január 1-től találkozhat majd a bankszámla költségei közt. Viszont azt nem tiltották meg, hogy a vállalkozók felé már rögtön áthárítsák a közteheremelést a bankok.

A Gránit és K&H Bank ősztől bevezeti a kormány által augusztustól felemelt pénzügyi tranzakciós illetéket – értesült a BiztosDöntés.hu, de azt is írják, hogy a változás most még csak a vállalkozásokat érinti.

2024. szeptember 16-tól a Gránit Bank, 2024. szeptember 26-tól pedig a K&H Bank emeli fel a vállalkozások felé felszámított tranzakciós díjat (Gránit Bank), illetve könyvelési díjat (K&H Bank) a kormány által 2024. augusztus 1-től felemelt illeték mértékére.

Az illetékemelés mértékét a vállalkozások a pénzforgalmuk függvényében vélhetően beépítik a költségeik közé, ahol pedig szükségesnek látják, ott emelik az áraikat, azaz mindezt kifizettetik a vásárlóikkal – borítékolja a portál szakértője, Gergely Péter. Ez a változás szerinte akár már idén ősszel elkezdődhet.

A Gránit Bank és a K&H Bank csak az első két bank a sorban, amelyik áthárítja vállalkozó ügyfeleire az illetékemelést. Ahogy az eddigi illetékemeléseket is kivétel nélkül, teljes mértékben áthárították a bankok az ügyfeleikre, most is az várható, hogy a többi bank is követi a két bank példáját – tette hozzá.

Vagyis amit nem régiben írtunk, az beteljesülni látszik – áremeléseket hozhat az illetékemelés.

Kapcsolódó
Megszorítócsomag érkezik, áremeléseket hozhat a banki illetéknövelés
A bankokat sújtó újabb elvonások hatására várhatóan tovább csökkenek a hozamok az állampapírpiacon. A tranzakciós illeték-emeléseket pedig tovább háríthatják a bankok – nem a lakosságra, amelyet a kormány „megvédett”, hanem a vállalkozásokra. Ami persze újabb inflációs kockázatokat hordoz.