Bár a hagyományos értelemben vett rezsi (gáz, áram, víz és hulladékelszállítás) díja mintegy tíz éve nem változott, a tágabb értelemben vett rezsielemeknél (banki, biztosítási és telefondíjak, egyéb szolgáltatások díjai) nincsen állami fék – az inflációkövető emelés dívik, emiatt érzékelhettek a háztartások jelentős költségnövekedést. Ahogy összesítettük öt különböző háztartás évesített rezsidíjait, elképesztő összegek jöttek ki – magukat az érintetteket is letaglózta, mennyit is fizetnek évente a tágabb értelemben vett rezsire, illetve milyen hatalmas arányt jelentenek a jövedelmükhöz viszonyítva ezek.
És akkor még nem vettek például élelmiszert, ami már – hajszállal ugyan, de – drágább nálunk, mint az EU átlaga, nem ruházkodtak, nem közlekedtek, nem sportoltak, nem szórakoztak és nem voltak üdülni.
A Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, Ámon Katalin tanulmányából kiderült, hogy a magas lakhatási költségek (a szűkebb értelemben vett rezsi) felemésztik a fizetés nagy részét, különösen az alacsony jövedelmű háztartásoknál. Az Eurostat adatai alapján
- a legalsó jövedelmi ötödben (legalacsonyabb keresetűek) 26 százalék azok aránya, akik jövedelmük több mint 40 százalékát költik lakhatási költségekre,
- és átlagban a háztartások jövedelmének 12,5 százalékát viszi el a lakhatás.
Mivel a magyar háztartások jövedelme nem nőtt olyan mértékben az elmúlt években, mint a lakásárak és a magánpiaci lakásbérletek árai, emiatt még kevésbé megfizethető a lakhatás.
Az általunk elemzett háztartások nem a legrosszabb körülmények között élők közül kerültek ki – bérük az átlagfizetés körüli, a nyugdíjas járadéka is közelíti alulról az átlagot. Ennek ellenére sokallották a költségeket, leginkább az albérletben élő megkérdezett, akinél fizetése mintegy felét viszik el a lakhatási és az ahhoz szorosan kötődő telekommunikációs költségek.
900 ezer forintot közelítő éves rezsi
Elsőként egy háromgenerációs, Budapest agglomerációjában élő család költségeit ismertetjük – ők egy nagyobb, saját tulajdonú családi házban laknak. Napelemük van, a korábbi években áramdíjat emiatt nem fizettek, viszont a legutóbbi éves elszámolásnál kaptak egy százezer forintos számlát. A gáznál pedig egy kicsivel nagyobb összegű visszatérítést. Ennek oka, hogy nem egészen jól sikerült a „spóroljunk, hogy ne kelljen piaci árat fizetnünk a gázra” projekt. Fűtésre optimalizált klímákat szereltettek be, és a gázfűtés hőfokát letekerve klímákkal egészítették ki a gázfűtést, több-kevesebb sikerrel: a gáznál így valóban megtakarítást értek el, viszont a klíma (főleg téli, intenzív használata) annyira megemelte az áramfogyasztásukat, hogy az áram éves elszámolásánál piaci árat is kellett fizetniük. Ami a rezsit illeti, végül is nem vesztettek, de a klíma plusz beszerelés költségét is nézve bizony vastagon (1,5 millió forinttal) mínuszba kerültek amiatt, hogy próbálták optimalizálni a fűtésüket.
A legnagyobb rezsitétel a telefon plusz internet lett – a számlákat összevetve éves szinten több mint 57 ezer forinttal (17 százalékkal) kell az idén többet fizetniük. A banki költségnél az aktuális és a tavalyi havidíjat évesítve (a többi díjjal nem számolva) 16 százalékos lesz a költségnövekedésük. Tavaly egyébként 38 ezer forint volt az éves bankköltségük. A biztosításokkal felemás módon jártak:
- a lakásbiztosításnál sikerült áprilisban váltaniuk, így a korábbi 91,6 ezer forint helyett nem 108,9 ezer forintos díjat kell éves szinten befizetniük, hanem csak 69,6 ezer forintot.
- A kgfb-nél is biztosítóváltást terveztek, amivel 64,2 ezer forintról 43 ezer forintra faraghatták volna le a díjat. Figyelmetlenségük miatt azonban nem ért be időben az összeg az új biztosítóhoz, így végül 72,4 forintot kellett perkálniuk a régi biztosítónak, ami 12,8 százalékos díjemelkedést jelent.
Az előző évben összesen 867 ezer forint volt a kiválasztott rezsik éves összdíja, ami idén 897 ezer forintra emelkedett (plusz 3,4 százalék) – ez a férj és a feleség egyhavi együttes fizetése. Ha kivesszük a hagyományos (befagyasztott) rezsielemeket, és csak a bank, a telefon és az internet, illetve a biztosítások díjait számoljuk, akkor 502 ezer forintról 588 ezer forintra emelkedett az éves díj, ami 17,2 százalékos plusz fizetendőt jelent – nagyjából az inflációkövetés jegyében. Az is látszik, hogy a hagyományos értelemben vett rezsi összesítve kevesebb volt, mint a többi szolgáltatás díja együttesen.
Vidéken olcsóbb lehet, mint Budapesten
Következzen egy kétlaki élet – a munkája miatt Budapesten is saját ingatlannal rendelkező, eredendően nyugat-magyarországi egyedülálló nő rezsijébe pillanthatunk bele.
A pesti kis lakásban csökkent a víz- és a gázfelhasználása, az áramé nem változott. A közös költség jelentősen (majdnem 26,5 százalékkal) megemelkedett azzal, hogy kialakítanak egy liftet a házban, de a felvonó még nem készült el. (Benne van a közös költségben az udvaron parkolás éves díja is). A telefon plusz internet költsége – hűségidő mellett – 14,7 százalékkal nőtt meg (benne vonalas telefon, minimális mobiltelefon és internetdíj). A lakásbiztosítás csak kiegészítő jellegű (mivel a háznak van biztosítása), minimális díjjal (évi 4 ezer forint alatt), igaz, ez is 12 százalékos emelést jelent.
A vidéki kertes házban (méretre majdnem duplája, mint a pesti lakás) nincs közös költség, de van kukadíj, ami nem változott, ahogy a vízfogyasztás és a vízdíj sem. A gázfelhasználást majdnem 40 százalékkal sikerült csökkenteni –
- egyrészt mert készen lett a ház szigetelése,
- másrészt a tavaszi-őszi időszakban nem az egész házat fűtötte, hanem fűtésre optimalizált klímával csak azt a helyiséget, ahol tartózkodott.
A gázfelhasználása még úgy is csökkent, hogy egy meghibásodás miatt a kazán nem kapcsolt ki, és pár napig (amíg Budapesten tartózkodott) 36 fokon fűtötte a házat, amivel egy egész havi mennyiség fogyott el. A házon napelem is van, így most csak minimális rendszerhasználati díjat kell fizetnie, és reméli, az elszámoláskor sem lesz áramdíja. Itt csak internet-előfizetése van, ami 8 százalékkal emelkedett. A lakásbiztosítása saját értékelése szerint leginkább a ház értékét megnövelő új beruházások miatt nőtt meg.
A pesti lakás rezsije 382 ezer forintról 428 ezer forintra emelkedett egy év alatt, a vidéki házé pedig 4 millió forintnyi beruházás mellett (napelem, klíma) 279 ezer forintról csökkent 224 ezerre. Arra számít, hogy éves szinten mintegy 25 ezer forint gáz- és 40 ezer forint áramdíjat spórol meg. A kertes házban olcsóbb lakni – állapította meg. Nem jelentéktelen tétel viszont, hogy az idei évtől építményadót is kell fizetnie, 83 ezer forintot, ami elviszi a gázon és az áramon megtakarított összeget, sőt, végül magasabb költséget eredményez, mint az előző évben. De még így is olcsóbbra jön ki a vidéki élet. Összeadva a két ingatlanra pedig több mint 750 ezer forintot fizet, ami majdnem kéthavi átlagkeresete.
Van még egy 10 éves autója, aminél a kgfb díja 17 százalékkal nőtt, a casco díja pedig 22 százalékkal (úgy, hogy az online ár-összehasonlító oldalon a legolcsóbb biztosítást választotta), így 76 ezer forintról 92 ezer forintra (plusz 20 százalék) nőtt az autó biztosításának költsége.
A banki költségeiről annyit írt, hogy évi 35 ezer forintról talán 40 ezer forintra emelkedhet, ám, mivel több szolgáltatásnál változtatást kért, és számos tényezőt nem tudott kibogozni, ezt a tételt nem vettük bele az összesítésbe.
Több mint kéthavi nyugdíj elmegy
A következő háztartás egy nyugdíjas özvegyasszonyé, aki Pest vármegyében lakik saját tulajdonú, közepes méretű szigetelt családi házban. Nála a legnagyobb tétel a gázdíj (170–180 ezer forint), aminél a havi fizetendőt a tavalyi enyhe tél miatt kissé csökkentették, második legnagyobb költsége a telefon-kábeltévé-internetdíj, ami évi 148 ezer forintról 170 ezer forintra nőtt az inflációkövető emelés miatt. Jelentős tétel még az újságelőfizetése díja (86-ról 92 ezer forintra emelkedett), amihez ragaszkodik. Bankszámlája nincs. A házbiztosításnál a lánya intézte neki márciusban a váltást (a legolcsóbbra), így a tavalyi 36,7 ezer forint helyett idén nem 44,8 ezer forintot kell fizetnie, hanem csak 32,6 ezer forintot. A kukadíj és a házadó tavaly óta nem változott. A víz, a csatorna és az áram díjáról hol kettő, hol három, máskor négy hónapra érkezik csak számla, mert keveset fogyaszt.
Éves szinten az említett tételekből 551 ezer forintról 572 ezer forintra emelkedett a fizetendő. Ez most saját bevallása alapján csaknem 2,5 havi nyugdíját viszi el éves szinten.
Albérletben lehet a legmagasabb a fizetendő
A negyedik háztartásban egy középkorú szingli férfi él, garzonban, albérletben Budapesten. Nála a bérleti díj önmagában nagyon húzós tétel, mindenki más teljes rezsijénél is jóval több – a tavalyi 1,44 millió forintról 1,524 millió forintra emelkedett éves szinten (plusz 5,83 százalék). A második legdrágább nála a tévé-internet-telefonelőfizetés, az inflációkövetőt is meghaladó 32 százalék feletti emelés után 251 ezer forintról 332 ezer forintra nőtt az éves összeg (hogy mi a jókora emelkedés oka, azt nem részletezte). A közös költsége (amiben benne van a vízdíj és a lakásbiztosítás is) szintén infláció felett nőtt (26,7 százalékkal), így idén már éves szinten 162 ezer forintra rúg. Az áramdíjnál némi megtakarítást ért el, így az lement évi 100 ezer forint alá, a gázdíja pedig kicsit emelkedett – évi 78 ezer forint körüli összegre.
A bankszámlája díját nem számszerűsítette, autója nincs. Ha mindent összeadunk, akkor a tavalyi csaknem 2 millió forintról idén majdnem 2,2 millió forintra emelkedett éves kötelező fizetendője, ami a bére jelentős részét (csaknem a felét) emészti fel. Saját bevallása szerint komoly megélhetési problémái vannak, hónapról hónapra egyre nehezebben jön ki a pénzéből.