2024. májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat – jelentette a KSH. Márciusban 3,6, áprilisban 3,7 százalékos éves inflációt jelentettek, így tehát
Tavaly májushoz képest
- az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré 29,6, a csokoládé és kakaóé 9,8, a gyümölcs- és zöldségléé 9,5, a büféáruké 8,8, a sertéshúsé 8,6, az éttermi étkezésé 8,1, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,6 százalékkal. A termékcsoporton belül a tojás ára 22,0, a liszté 19,6, a tejtermékeké 11,6, a száraztésztáé 10,6, a tejé, valamint a kenyéré 9,0–9,0, a sajté 7,4, a baromfihúsé 6,0 százalékkal csökkent.
- A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a hírközlési szolgáltatások 14,1, a lakbér 12,8, a testápolási szolgáltatások 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 9,8, a lakásjavítás és -karbantartás 9,7, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 5,3 százalékkal.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 3,5, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal emelkedett.
- A gyógyszer, gyógyáruk ára 6,4, a mosó- és tisztítószereké 2,7, a testápolási cikkeké 1,8 százalékkal növekedett.
- A háztartási energia 2,4, ezen belül a vezetékes gáz 4,7, az elektromos energia 2,9 százalékkal olcsóbb lett a KSH jelentése szerint.
- A tartós fogyasztási cikkekért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,6 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 4,8, a konyha- és egyéb bútoroké 2,5, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,4, a szobabútoroké 1,7 százalékkal nőtt.
- A járműüzemanyagok 9,2 százalékkal drágultak.
Egy hónap alatt (azaz áprilishoz képest) a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek átlagosan 0,1 százalékkal drágultak, ezen belül a száraztészta 1,6, a gyümölcs- és zöldséglé 1,3, a péksütemények 0,8, a párizsi és kolbász 0,7, a csokoládé és kakaó 0,6 százalékkal többe, a tojás 1,8, az étolaj 0,8, a tej 0,7, a kávé 0,5 százalékkal kevesebbe került. A legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal a szolgáltatások ára nőtt, ezen belül a belföldi üdülésé 3,4, a társasházi közös költség 1,0, a járműjavítás és -karbantartás díja 0,9 százalékkal. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni (Tájékoztató). A járműüzemanyagok ára 4,4 százalékkal esett.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter MTI-ben megjelent értékelése szerint a kormány által alacsony szintre leszorított infláció jó a családoknak és jó a gazdaságnak is. A miniszter arra számít többek között, hogy folyamatosan oldódik a lakosság „óvatossági motívuma”, így többet költenek és többet utaznak, amely folyamatosan növeli a fogyasztást.
Prognózisok, értékelések
Az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter úgy látja, mind a saját (4,6%), mind az elemzői átlagos várakozást (4,3%) alulmúló adat fényében a keresleti nyomás és a termelők árazási képessége enyhülőben van, illetve olyan egyedi tényezők is bejöhettek
a képbe, amikre nem számítottak. Az eltérés mértéke is azt mutatja, hogy az előttünk álló időszakban nagyobb bizonytalanság várható, változékonyabbak lesznek a havi adatok. Ők a bázishatások inflációt emelő hatásai és a szezonalitás miatt az infláció hullámzó emelkedését várják decemberig, arra számítanak, hogy akkor 5 százalék környékén tetőzhet a mutató.
Úgy vélik, az a változékony környezet felerősítheti a jelenlegi adatvezérelt jegybanki döntéshozatalból eredő befektetői bizonytalanságot és piaci volatilitást. A Fed első kamatvágásáig (amit jelenleg valamikor az év végére áraznak a piacok) nagyobb külső sokkok nélkül maradhat az év eleje óta tartó iránykeresés a hazai kötvény- és devizapiacon. A vártnál alacsonyabb adat ellenére a jegybank továbbra is óvatos
maradhat az inflációs környezetet övező bizonytalanság miatt – valószínűsítik.
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János azt emelte ki, hogy az idei év ötödik hónapjában a fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek egy hónap alatt, főként a feldolgozott élelmiszereknek és az energiaárak alakulásának betudhatóan. Az éves inflációs ráta így emelkedett 4,0 százalékra az áprilisi 3,7 százalékról. Ezzel együtt kedvező szerinte, hogy tovább lassult a maginfláció 4,0 százalékos éves szinten állt májusban.
Ami a havi árváltozásokat illeti, az élelmiszerárak összességében minimálisan emelkedtek áprilishoz viszonyítva, ugyanakkor a „core” élelmiszerek továbbra is csökkenést mutatnak és főként a szolgáltatásokhoz köthető szegmensek, mint a vendéglátás, büféáruk, házhoz szállítás ára húzta pozitívba az indexet. Ezzel együtt a szolgáltatások 0,9 százalékos havi árnövekménye még mindig figyelemre méltó, melynek hátterében a bérdinamika mellett ismét a visszatekintő inflációval történő átárazás volt a legfontosabb tényező. Legnagyobb mértékben a járműüzemanyagok és a háztartási energia árcsökkenése húzta le a negatív tartományba a teljes havi árindexet.
A headline index toleranciasáv szélére került májusban, de továbbra is úgy látják, hogy az infláció célsávban maradása egyelőre összességében átmeneti jelenség. A bázishatás májustól kezdődően kevés kivételtől eltekintve meglehetősen kedvezőtlen. Rövid távon a legnagyobb kérdés szerinte, hogy a másfél éves recessziós időszak után beinduló gazdaság a második félévben mekkora teret enged a további árkorrekcióknak. Összességében az év egészében zömmel 4–5% közötti, határozott trend nélkül ingadozó éves inflációs számokat várnak. Úgy vélik, a dezinflációs folyamat jövőre indulhat újra és a jegybanki célsávba is 2025-ben térhet vissza az infláció.
Hogy indokolt-e az inflációkövető emelés (amelyet jó néhány szektor szereplői megléptek, többek között a telekommunikációs cégek is, ami miatt kiugróan drágultak egyes szolgáltatások), arról januárban írtunk.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
