A Policy Agenda júliusi Gazdasági Fejlődés Indexe alapján nem könnyű pozitívumokat felfedezni a magyar gazdaságban – az index továbbra is bizonytalansággal terhelt hónapokat jelez, és hosszú hónapok óta a fogyasztói árak emelkedésének szinte mindenre kiterjedő hatását mutatja.
Az előző év összességében még viszonylag kedvező gazdasági növekedése már négy negyedéve folyamatosan lassul és recesszióba fordult. 2023 elejétől ikerdeficittel terhelt, komoly fiskális-monetáris nehézségekkel küszködő gazdasági visszaeséssel számolhatunk. Az orosz-ukrán háború az egész európai gazdaságra káros, hazánkban is minden gazdasági-pénzügyi folyamatra kiterjed. A vállalkozásokra, a háztartásokra nehezedő folyamat jelentős támogatásokkal kezelhető lenne, de a tartalékok felhalmozásának korábban elhalasztott lehetősége miatt a legtöbb gazdálkodó szervezet, a családok és szinte valamennyi intézmény számára nehéz időszak következik.
- A gazdasági növekedés üteme jelentősen lelassult és szinte valamennyi ágazatban visszaesett.
- A költségvetésnek az állami intézmények kiadásait érintő korlátozásokon túl komolyabb megszorításokra lehet szüksége, hogy a hosszabb ideje magas költségvetési hiány csökkenhessen és a gazdaságot ne terhelje az amúgy is nagyon magas – már most évi 2500 milliárd forint fölé becsülhető – adósságszolgálat további emelkedése.
- A rezsicsökkentés, az ársapkák fenntartása több szempontból is, így a gazdasági folyamatok lassulása miatt is csak részlegesen, változtatásokkal képzelhető el.
- Az éves szinten várhatóan 15% körüli infláció üteme 2023 végére sem valószínű, hogy egyszámjegyűre szelídül, de a forint volatilitása és kialakult nagyon gyenge szinte – ha nem is romlik tovább – nehezíteni fogja az egyensúly helyreállítását.
- A monetáris politika kényszerű pályája jelentősen nehezíti a hitelezési folyamatok javulását, bizonytalanságot jelent az év folyamán a forint árfolyamára.
- Erősödnek a vállalatok gazdálkodásának feszültségei, a munkaerőpiac és főleg a bérszint emelésének akadályai.
- Az átmeneti javulás után szinte „ostorcsapásként” érintette az elmúlt hónapokban a családokat az elkerülhetetlen reáljövedelem-szűkülés, amely javulására ez évben nincs is esély.
- A kereslet jelentős szűkülése, a kiskereskedelmi forgalom komoly mértékű visszaesése, a beruházások kényszerű visszafogása-lassítása-felfüggesztése ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben hosszabb idő után végre javulást hoz.
- Az export relatív növekedése és az import jelentősebb szűkülése a fizetési mérleg javulását eredményezi.
- A feltehetően még sokáig elhúzódó háború miatti ellátási nehézségek – esetleges a következő években is elképzelhető újabb energia-krízis – valós veszélyhelyzetet jelentenek, sőt a korábbi pandémia fellángolása is fenyeget.
Ami a lakosságot illeti
A 2023. II. negyedévi GFI index a lakossági jövedelmek és a fogyasztás alakulása alapján mutatja, hogy A rezsicsökkentés részleges megszüntetése a háztartások mintegy negyedének költségvetését megnehezíti.
A 20 százalék feletti infláció, így a napi megélhetést nehezítő magas – az átlagnál szinte kétszeres – élelmiszerár emelkedés miatt egyre jobban zsugorodik a lakásvásárlásra fordítható jövedelem is. Emellett a lakásvásárlók egyre jobban eladósodnak és az ingatlanárak és a banki kamatok növekedése miatt növekvő összegű és kamatozású hiteleket kell felvenniük.
A nyugdíjas háztartások helyzete különösen aggasztó. Várható, hogy a havi nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkenni fog és egyre jobban nyílik az eddig is csupán 46,9 százalékos átlagnyugdíj (160 960 forint) és nettó átlagkereset (342 984 forint) közötti olló. De jelentősen lassabb az átlagnyugdíj növekedése a háztartások minimális megélhetési költségének emelkedéséhez viszonyítva is.
A háztartási felvételekből az is kitűnik, hogy csökken a szociális érzékenység és a segítőkészség, a lakosság növekvő hányada keresné külföldön a boldogulását.
Ugyanakkor a magasabb jövedelmi helyzetű családok körében jelentős a pénzügyi gyarapodás. A lakosság pénzügyi vagyona jelentősen, folyamatosan nő. Az MNB adatai szerint 2023-ban már jóval meghaladja az éves GDP összegét. A lakosság ezt a pénzügyi megtakarítását részben a hazai privátbanki szolgáltatóknál helyezi el. E cégek által kezelt vagyont mintegy 55 ezer számlán vezetik és azokon egy ügyfél átlagban legalább 55-60 millió forintot tart.