Valószínűleg a bankok számára is teljesen váratlan volt, hogy a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi extraprofitadó-terhelést. A Portfolio.hu azt írja, a változtatás lényege, hogy
- a nettó árbevétel helyett a különadókkal korrigált eredmény lesz az adó alapja, és
- sávossá alakítja a kulcsát.
Konkrétabban ez azt jelenti, hogy július 1-jétől
- az adóalap az előző évi nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát adóztatják meg,
- növelő tételként kell figyelembe venni az előző év terhére elszámolt bankadó 50 százalékát, a befizetett pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát és az extraprofitadó 50 százalékát,
- az adó kulcsa pedig 10 milliárd forint adóalapig 13 százalék, feletti összegre 30 százalék lesz.
A portál tudomása szerint az intézkedés költségvetési szempontból és a bankszektor teljes adóterhelése szempontjából semleges. Forrásaik úgy vélik, a változtatással valószínűleg méltányosabbá szeretné tenni a kormány az extraprofitadót. Viszont a változtatásnak lehetnek nyertesei és vesztesei. A legnagyobb nyertes az OTP lehet, a legnagyobb vesztes pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H. A Magyar Bankholding, az Erste Bank és a kisebb bankok többsége enyhe pozitív egyenleggel jöhet ki a változtatásból.
A bankadó 2010 óta él, mellé jött a tavalyi év közepén jött be az extraprofitadó, amivel a kormány lefölözi a kamatkörnyezet emelkedéséből származó banki profit egy részét. Az adó kulcsa 2022-ben 10% volt, idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8% lett eddig.
Napközben reagált a Magyar Bankszövetség a módosítás hírére.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
