Nem egyeztetett a kormány az élelmiszerláncokkal, mielőtt bejelentették a kötelező heti akciózást

Inkább propaganda, mint valódi segítség a családoknak – vélik kereskedői körökben.

A csütörtöki kormányinfón Szentkirályi Alexandra jelentette be, hogy a kormány új szabályokról, kötelező akciózásról döntött, amelyekkel a jelentős árbevételű élelmiszerláncokat célozzák meg. Az új szabályok legkésőbb július 1-jétől lépnek életbe, az infláció elleni harc jegyében.

Annyit lehet tudni, hogy a szabályozás keretében húsz kategóriába kell majd besorolni az alapvető élelmiszereket, és az érintett kereskedelmi egységeknek valamennyi kategóriából egy-egy szabadon választott terméket kell az akciót megelőző harminc napban tapasztalt legalacsonyabb árnál 10 százalékkal alacsonyabban kínálni. Az akció nem vonatkozhat árstopos termékekre. Az akciós termékeket hetente kell kijelölni. A kisboltok pedig mentesülnének az akciózási kötelezettség alól. A kötelező akció részletszabályait az illetékes minisztérium fogja kidolgozni.

Nem egyeztetett a kormány a kiskereskedelmi ágazat szereplőivel arról, hogy a kiskereskedelmi egységeknek egyes termékeket kötelezően akciókkal kell majd értékesítenie a jövőben 

– tudta meg a Pénzcentrum. Iparági információik szerint a lépés inkább tekinthető kormányzati promóciós eszköznek, mint az árdrágulással küzdő családok valós megsegítésének.

Mint a szakértők fogalmaztak, egy-egy termék kötelező leakciózása a teljes termékszortiment árképzésével gond nélkül kisimítható, így csak a nagyon tudatos vásárlók nyernek majd, a többség ugyanannyit hagy majd a kasszáknál, mint korábban.

A boltokban kihelyezett plakátokon, illetve a több százezres példányban megjelenő akciós újságokban szépen virít majd a propaganda 

– tette hozzá a portálnak egy neve elhallgatását kérő iparági szakértő.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György is megerősítette, hogy ezúttal sem volt a szabályozásról egyeztetés a szektor szereplőivel. Annak várható hatásairól azonban egyelőre nem kívánt nyilatkozni a szövetség, ugyanis még nem ismerik a részleteket.

Az Mfornak Vámos György azt is mondta, hogy szerinte ezzel a döntéssel a kereskedők megint lemondanak az árbevételük egy részéről, de úgy látja, mivel a kiskereskedelmi fogyasztás eleve 10 százalékkal csökkent, ezért az áthárításra már kevesebb lehetőség lesz.

A Portfolio.hu értékelése szerint piacgazdasági viszonyok között sosem látott intézkedést hozott a kormány a kötelező akciók bevezetésével. Ezzel azt az üzenetet küldte, hogy az infláció nem csökken olyan mértékben, ahogy azt szeretnék. A portál szerint a kötelező akciózás eredménye könnyen lehet az, hogy az árstopok miatt már egyébként is romló termékminőség tovább gyengülhet a termékek széles körében, miközben ez egyébként is komplex és egyenetlen problémákkal küzdő kiskereskedelmi és élelmiszeripari szereplők újabb pofont kapnak. A külföldi multiknál fokozódhat az az érzés, hogy a kormány ellenségkét tekint rájuk. Mindeközben a diszkontok további megerősödése, felemelkedése szinte garantált, hiszen az elmúlt időszak szabályozói meglepetéseire ők tudnak a leginkább rugalmasan reagálni.

Feláll az Országos Anyag- és Árhivatal

– kommentálta a kormányinfón elhangzottakat egyik, a kiskereskedelmi folyamatokra rálátó forrásuk.

Egyelőre sok a bizonytalanság, de az biztos, hogy a piaci verseny további, drasztikus korlátozásról döntött a kormány azzal, hogy jönnek a kötelező leárazások. Ráadásul egyes üzletláncok akár csínján is bánhatnak majd az általános akciókkal, hiszen könnyen belefuthatnak abba, hogy brutális veszteséggel kell adniuk a termékeket a kötelező akciókban.

A kötelező akciókat valamiképpen mindenkinek ki kell gazdálkodni, amit a legegyszerűbben úgy lehet, hogy más termékek árát emelik meg

– írták még.