Hiába lett olcsóbb a sajt, a vaj a láncoknál, okkal nem csökkent nagyot az infláció

Mutatjuk, miért okozhatott csalódást a friss statisztika.

A friss KSH-s inflációs adat még mindig 25 százalék feletti átlagos fogyasztói áremelkedést és 40 százalék feletti átlagos élelmiszerár-drágulást jelezett. A hajszálnyi inflációmérséklődés a várakozásokhoz képest csalódás lehet. Különösen ha arra gondolunk, hogy a nagy élelmiszerláncok egymásra licitálva csökkentették az árakat, kezdve a sajttal, vajjal, folytatva más élelmiszerekkel, mindjobban igyekezve megmutatni, hogy náluk olcsóbban tudunk vásárolni, mint korábban. De akkor miért nem látszik az olcsósodás az új inflációs adatokban? A Napi.hu magyarázata szerint ennek több oka is van.

Pedig a forint éppen erősödő trendben van, a piaci energiaárak közül a gáz ára a töredékére esett a tetőzés óta, vagyis ezek a fő tényezők már nemigen indokolják a drágítást.

Ez egészen addig így lesz, amíg a számítás alapját képező bázisidőszak el nem éri az árrobbanás időszakát. Az pedig döntően az őszi időszakot jellemezte, így a havi adatnál értelemszerűen idén ősszel láthatunk elvileg nagyobb visszaesést.

Az átlagfogyasztás feletti háztartási energiánál ez nyár elejére várható, a benzinnél és gázolajnál pedig csak év végére.

Mindebből az következik, hogy a havonta megjelenő inflációs adat tovább lesz magas, mint a tényleges árváltozások üteme, ugyanakkor egy-egy már most meghatározható időpontban nagyot fog csökkenni, ezért sem nehéz szerintük kitűzni azt a célt, hogy idén egyszámjegyűre csökkenjen az áremelkedési ütem. Ha nem jön több inflációs hullám, ez önmagában csak az energiaárak emelkedésének időpontjai miatt megvalósul az év utolsó napjaira – valószínűsítik.