Több százezer mínusz lett a hozam a nyugdíjpénztári számláján? Mutatjuk, mit ne tegyen most

A nyugdíjpénztárak jelentős mínuszt hoztak össze 2022-ben – a januárban megkapott értesítőkön több százezer forintos negatív hozammal szembesülhettek a nyugdíjpénztári tagok. Ennek kapcsán valószínűleg sokakban felmerült a kérdés, érdemes-e egyáltalán folytatni a nyugdíj-megtakarítást, vagy inkább jobb lehet áttenni a pénzt például a legújabb, 16 százalékos kamatozású állampapírba. Akiknek kétségeik vannak, azoknak fontos információkkal szolgálhatunk.

Aki most változtat, bezsákolja a veszteséget

Az Önkénes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, Nagy Csaba elöljáróban leszögezte, a 2022-es hozammínusz nem tényleges veszteség, hanem úgynevezett eszközérték-csökkenés, vagy ha úgy tetszik: „virtuális veszteség”, ami a rendkívül bizonytalan gazdasági környezet (többek között a háború és az infláció) következménye. Korábban, 2008-ban is volt hasonló hozambeszakadás, akkor akadt olyan portfólió, amelyik mínusz 28 százalékot ért el, de a következő évben már plusz 35 százalékot hozott. Épp ezért mondják azt a szakértők, hogy a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések – hosszú távon pedig reálhozamot termelnek.

Ami a legrosszabb lépés lehet most, ha valaki kiveszi a pénztárból a pénzét, vagy portfóliót vált

– ekkor ugyanis realizálja a hozammínuszt, vagyis tényleges vesztesége lesz. Érdemesebb most inkább várni, amíg helyre rázódnak a hozamok. Minden döntés, váltás előtt fontos alaposan tájékozódni, átnézni a pénztárak honlapját, tájékoztatóit, ugyanakkor a végső döntést a pénztártagnak kell meghoznia – tanácsolta Nagy Csaba.

Adódik a kérdés, mi lesz azokkal, akik idén érik el a nyugdíjkorhatárt, náluk is törvényszerű-e, hogy hosszas takarékoskodás után veszteséget realizáljanak a tavalyi negatív hozamok miatt? Nagy Csaba szerint nem, mivel a megtakarításból származó kiegészítő nyugdíjnál számos lehetőség adódik, és a pénztár segít az élethelyzethez igazodva a legoptimálisabbat kiválasztani.

• Meg lehet szüntetni a számlát, és felvenni az egész megtakarítást,
• meg lehet hagyni a számlát, és felvenni a megtakarítás egy részét, mellette lehet járadékot kérni,
• és ha valakinek van jövedelme nyugdíj mellett, akkor tovább is lehet gyarapítani a megtakarítást.

Vagyis nem kell feltétlenül a nyugdíjba vonuláskor felvenni a nyugdíjmegtakarítás teljes összegét, vagy járulékra váltani, amivel a tavalyi veszteség valósággá válik, hanem, aki teheti, várhat ezzel. Ez a kivárás 10–20 de akár 30 százalékkal is növelheti a felvehető összeget. Akinek pedig tényleg nagyon kell rögtön az idei nyugdíjba vonuláskor a nyugdíj-kiegészítés, az kiveheti a megtakarítása egy részét (amin elszenvedi a veszteséget), a többit pedig hagyhatja bent, amíg ismét pozitív lesz a hozam.

Állampapír kontra nyugdíjpénztár

Az előző évi negatív hozamokat látva, és mellétéve például a legújabb, 16 százalékos kamatú állampapírt, felmerülhet az is a pénztártagban, hogy kivegye a pénzét, és áttegye állampapírba. Csakhogy, ha most veszi ki a pénzt, akkor a korábbi negatív hozamok miatt azt csak veszteséggel teheti meg. Másrészt az állampapír rövid távú megtakarítás, és némi pénzügyi, befektetési ismeretet is igényel, míg a nyugdíjpénztárak ezt a terhet leveszik a tagokról – mondta az ÖPOSZ elnöke hozzátéve, hogy az állampapír nagyon jó befektetés lehet egy párhuzamos, alternatív megtakarítás a nyugdíjpénztár mellett.

A tagok bíznak a pénztárakban, ezt jól jelzi, hogy az ÖPOSZ adatai szerint a tavalyi cudar évben is (az első háromnegyedévi adatok vannak még csak) növelték a befizetéseiket. Ez nyilván nem független attól sem, hogy a befizetésekre 20 százalékos (évente maximum 150 ezer forintos) adójóváírás érvényesíthető az szja-ból, és ez szintén az egyéni számlát gyarapítja, kvázi egy extra hozamként. Aki teheti, annak érdemes ezt kihasználnia – javasolta.

A különböző kockázatú nyugdíjpénztári portfóliók eltérő összetételben tartalmaznak állampapírt, kötvényt és részvényt – emiatt van, hogy a hozamuk is eltérő. Jellemzően

• a fiatalabb és középkorosztály számára ajánlják a kockázatosabb portfóliókat (amelyekben nagyobb a részvények és a kötvények aránya),
• a nyugdíj előtt pár évvel állóknak pedig inkább a kockázatkerülőbb portfóliókat (amelyekben nagyobb az állampapír aránya).

Nagy Csaba szerint régen fordult elő, hogy a portfólió mindkét végén negatívak lettek a hozamok, éppen ezért bízik abban, hogy idén lesz korrekció, aminek már látszanak a jelei.

Nincs alternatívája a nyugdíjpénztárnak

Az Amundinál is időről időre megkapják a kérdést, vajon a nyugdíjpénztári tagoknak (főleg negatív hozam esetén) érdemes-e tovább vinniük a megtakarítási formát, vagy célszerűbb kivenni a pénzüket, és máshova, például állampapírba tenni – tudtuk meg Kiss Péter befektetési igazgatótól. Csakhogy szerinte ebben a befektetési szegmensben jelenleg nemigen van értelmezhető alternatívája a nyugdíjpénztáraknak.

Példaként említette, hogy

• a 2019-ben bevezetett MÁP+ évi 5 százalék körüli hozamot tudott,
• ezzel szemben az önkéntes pénztárak (igaz, kockázatosabb) portfóliói átlagosan évi 6–8 százalékot hoztak a 2012–2021 közötti 10 évben, és kb. 5–8 százalék közötti hozamot a 2007–2021 közötti 15 évben (az MNB összesített adatai alapján),

miközben volt Covid-időszak, 2008-as világválság és 2011–12-es európai adósságválság is. És ebben a hozamban még nincs benne a friss befizetésekre kapható, 20 százalékos adójóváírás. Hosszú távon tehát egyértelműen versenyképesek a nyugdíjpénztári teljesítmények, ráadásul a MÁP+ akkor új állampapírként az államkincstár legmagasabb hozamú ajánlata volt, a korábbi lakossági papírok nem voltak ilyen kedvezőek.

A nyugdíjpénztárak reálhozamban is erősek voltak, az elmúlt 10–15 évben (2021-ig) 2–4 százalékot tudtak felmutatni (az MNB összesített adatai alapján) infláció felett, vagyis versenyképesek, hiszen például a most ajánlott inflációhoz kötött állampapírok ennél kevesebb, 0,75, illetve 1,5 százalékos prémiumot, azaz éves reálhozamot ígérnek – igaz kockázatmentesen.

Nagy Csabához hasonlóan Kiss Péternek is meggyőződése, hogy a nyugdíjpénztárakról hosszú távon érdemes gondolkodni, valamint az is, hogy a „nyugdíjpénztár vagy állampapír” kérdésre a „nyugdíjpénztár és állampapír” lehet a válasz. Vagyis célszerű megtartani a nyugdíj-megtakarítást, és mellette – ha erre van mód – inflációkövető állampapírt is venni.

Igaz, a nyugdíjpénztári portfóliókban is szereplő kötvények és részvények tavaly alulteljesítettek (ezért is lettek negatívok a nyugdíjpénztári hozamok), viszont ez azt jelenti egyben, hogy innen már pozitívabbak a kilátások, azaz megint jó hozamok jöhetnek. Persze a 16 százalékos állampapírkamattal nehéz versenyezni, de a hosszú távú adatok alapján valószínűsíthető, hogy a nyugdíjpénztárak újra pozitív reálhozamot termelhetnek – mondta.

Amit érdemes mérlegelni

Kiss Péter – olvasóink kedvéért – pontokba szedte, miben más, miért lehet előnyösebb egy nyugdíjpénztári befektetés, mint egy állampapír-vásárlás, és hogy mit érdemes szem előtt tartani befektetőként.

• Általánosságban igaz, hogy egy rosszabb periódus után érdemes hosszú távra befektetni, mert ilyenkor olcsóbbak az adott eszközök, ezért nő a jövőbeni hozampotenciáljuk.
• Nagy hozzáadott értéke az önkéntes nyugdíjpénztári befektetéseknek a 20 százalékos adójóváírás, amit az adott évi befizetések, de maximum 750 ezer forint után lehet megkapni (azaz legfeljebb 150 ezer forint értékben) a következő év elején adójóváírásként. Ez egy olyan 20 százalékos hozam, ami a hivatalos pénztári hozamstatisztikákban nem jelenik meg. (Mivel csak az adott évi befizetésre jár az adójóváírás, ez azt jelenti, hogy minél több pénze van már valakinek a pénztári számláján, annál kisebb az adójóváírás hozzájárulása a portfólió teljes hozamához.)
• A kockázatosabb nyugdíjpénztári portfólióknál érdemi a külföldi devizakitettség, ami némi védelmet nyújt forint-leértékelődés esetén. A forintos állampapírnál nincs ilyen pozitív „mellékhatás”.
• Aki nem csak egy megtakarítási formában akarja tartani a pénzét, annak is jó megoldás a nyugdíjpénztár – nemcsak forintos állampapírok elérhetők, hanem a dinamikusabb, kockázatosabb portfóliókban külföldi részvények, kötvények, nyersanyagok is. Ráadásul a pénztár folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a befektetéseket, gondoskodik az őrzésükről és az újrabefektetésekről.
• Az állampapírok kiválóan alkalmasak arra, hogy a tőke (reál)értékét megőrizzék (ez az inflációhoz kötött állampapírnál feltétlenül teljesül), viszont a hosszú távú tőkegyarapításra nem. Ahhoz kockázatosabb eszközökbe kell fektetni, mint például részvényekbe, amiket szintén tartalmaznak a kockázatosabb nyugdíjpénztári portfóliók.
• Az aktuális állampapírok realizált hozama akkor lesz annyi, mint az induláskor várható hozam, ha az időközben kifizetett kuponösszegeket ugyanazon a hozamon tudjuk újra befektetni, mint amikor megvettük azokat. Ez nem feltétlenül teljesül, vagy azért, mert az emberek elfelejtik az újrabefektetést, vagy azért, mert az eredeti állampapír már nem elérhető. A nyugdíjpénztári portfólióknál minimális az ilyen típusú kockázat, mert a portfóliókat szakavatott vagyonkezelők kezelik.
• A jelenleg elérhető nagyon magas kamatokat kínáló lakossági állampapírok miatt megnő az állam finanszírozási költsége. Kiss Péter szerint emiatt ezek várhatóan nem sokáig lesznek elérhetők a jelenlegi feltételek mellett, ugyanis az intézményi befektetők mintegy feleakkora hozam mellett hajlandók finanszírozni a magyar államot, ráadásul ezek a hozamok is csökkenőben vannak.

Nem nyerő a rövid távú szemlélet

Az MNB megkeresésünkre azt írta, az önkéntes nyugdíjpénztárakat a biztonságos és stabil működéshez megfelelő mértékű tartalékokkal érték el a jelenlegi környezeti kihívások. A jegybank szigorú üzleti megbízhatósági elvárásokkal támogatta azt a célt, hogy a pénztárak folyamatosan megfelelő mértékű tartalékokkal rendelkezzenek, így a szektor intézményei a felügyeleti elvárásoknak is köszönhetően eredményesen kezelik a kockázatokat – tették hozzá.

Ami a tagi hozamokat illeti, a nyugdíjpénztári megtakarítások célja az állami öregségi nyugdíj érdemi kiegészítése, alakulásukat hosszabb távon érdemes vizsgálni – fogalmaztak. A rövid távú szemlélet félrevezető befektetési szempontból 20 vagy 30–40 év távlatából. Az MNB által évente publikálandó rövid, közép és hosszú távú hozamadatok segítséget nyújthatnak az ügyfeleknek megtakarításaik alakulásának áttekintéséhez. Küldtek egy ábrát is, amin az látszik, hogy mintegy ezer milliárd forinttal emelkedett 2006 és 2021 között az önkéntes nyugdíjpénztári szektor fedezeti tartaléka, és a fedezeti hozam 16-ból 14 évben pozitív volt. És bár az átlagos éves nettó hozamráta háromszor mínuszba csúszott, de a mínuszos évek után mindig jelentős korrekció mutatkozott, és tizenhárom évben pozitív volt a mutató.