Egy olvasónk 2020 októberében kötött szerződést lakásbővítésre és -felújításra, a munka elvégzését az építési vállalkozó november végi befejezéssel vállalta el. Csakhogy a munka nem úgy haladt, ahogy megállapodtak, mert a vállalkozó leginkább abban jeleskedett, hogyan szedjen ki minél több előleget és anyagdíjat olvasónkból, miközben alig teljesített, a kivitelezéssel kapcsolatban pedig csak hitegetett. Végül olvasónk 2021 januárjában felmondta a szerződést, és kérte a vállalkozót, hogy a nem teljesített munkák ellenértékét, 2,8 millió forintot fizessen vissza neki az alap- és pótmunkákra tőle beszedett mintegy 4 millió forintból. Erről be is számoltunk.
Cikkünk megjelenése után, még 2021 márciusában kaptunk egy levelet az építési vállalkozó ügyvédjétől, kvázi kérdéseinkre válaszul. Ebben leszögezték, olvasónk állításai alaptalanok, nem fedik a valóságot, illetve hogy szerintük a 2,8 millió forint visszakövetelése a részéről teljeséggel alaptalan, mert amit kifizetett, az lefedi az elvégzett alap- és pótmunkák költségét. Érveik alátámasztására pedig elküldték egy általuk felkért igazságügyi szakértő véleményét, aki leírta, a helyszíni szemle alapján az alapmunkák 38 százalékban készültek csak el – értékelése szerint 1,96 millió forint értékben –, a pótmunkák pedig 81 százalékban – 1,22 millió forint értékben –, azaz összesen 3,18 millió forintra taksálta az elvégzett munkákat. Tette ezt úgy, hogy nem kapta meg az árazott műszaki tartalmat.
A szakértői véleményből két dolog következik.
- Az egyik, hogy amikor a vállalkozó 2,8 millió forintért vállalta el a munkát, jelentősen alulbecsülte, mennyibe fog kerülni az elvégzése. Hiszen a szakértő számításai alapján (a 38 százalékos teljesítés ellenértéke 1,96 millió forint) legalább 5,16 millió forintért kellett volna elvállalnia a munkát. Hogy ez szándékos volt, vagy nem, azt nem tudni.
- A másik, hogyha olvasónk mintegy 4 millió forintot fizetett, akkor 800 ezer forint körüli összeg visszajár neki a szakértői vélemény alapján.
De ezekre a részletekre az ügyvédi levél nem tért ki. És az építőipari vállalkozás semennyi pénzt nem fizetett vissza olvasónknak, hiába kérte.
A bíróság kimondta, 3,1 millió forintot kell fizetnie a vállalkozónak
Olvasónk, hogy visszakapja a pénzét, számos fórumon (NAV, rendőrség, fogyasztóvédelem, békéltetés) próbált segítséget kérni, de nem jutott semmire. Viszont nem hagyta annyiban a dolgot, végül 3,36 millió forint értékben fizetési meghagyást indított a vállalkozóval szemben, amire a vállalkozás ügyvédje ellenkérelemmel élt, így az ügy idén januárban polgári perré alakult.
A perben 2022 szeptemberében született meg az ítélet, amely november elején jogerőssé is vált. A bíróság kimondta, hogy a kereset nagyobb részben (93,7 százalékban) alapos, és tett néhány fontos megállapítást a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva:
- A vállalkozó a vállalkozási szerződés alapján köteles a megvalósításra, a megrendelő pedig az átvételre és díjfizetésre.
- A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt (különösen a tervmódosítás miatt szükséges) munkákat, ha az nem ró rá aránytalanul nagy terhet.
- A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.
- Ha a megrendelő eláll a szerződéstől, a díj arányos részét kell megtérítenie a vállalkozó felé, valamint az okozott kárt (ami nem lehet több, mint a vállalkozói díj).
A pernyertesség konkrétan azt jelenti, hogy és azt is részletesen kifejtették, hogy miért.
- Mintegy 540 ezer forint túlfizetésben volt a megrendelő a vállalási árhoz képest – az visszajár neki.
- Mivel az alperes építési vállalkozó nem fejezte be a munkát, így a nemteljesítésre eső részt nem kell kifizetnie a megrendelőnek. A szakértő véleménye alapján az alapmunkáknál a 38 százalékos teljesítést vették figyelembe, így a bíróság kimondta, hogy a szerződésben szereplő 2,8 millió forintból 1,736 millió forintra nem volt jogosult a vállalkozó. A pótmunkáknál pedig (81 százalékos teljesítés mellett) a megállapodott 490 ezer forintból 93,1 ezer forint jár vissza.
- A megrendelő 220 ezer forint hitelt nyújtott a vállalkozónak, amit az az ígért rövid határidőre nem adott vissza – ezt is vissza kell fizetnie.
- A szerződésben kötbért is rögzítettek, és mivel a vállalkozó nem mentette ki eredményesen a késedelmét, 560 ezer forint kötbér megfizetésére is kötelezték.
Azóta régen letelt a 15 nap, ám a vállalkozás továbbra sem fizet. Olvasónk továbbra sem adta fel. Utánanézett, hogy az építőipari kft. időközben kényszertörlés alá került. A cégközlönyben azt is írták, hogy akinek követelése van feléjük, jelentkezzen. Olvasónk jelentkezett, de választ még nem kapott.
Mivel a bírósági ítélet sem volt elég ahhoz, hogy a pénzét visszakapja az őt cserben hagyó, anyagilag lehúzó vállalkozótól, ezért közjegyző útján végrehajtással próbálkozott a bírósági ítélet alapján, de választ még nem kapott. Egy sikerdíjas követeléskezelő cégtől is kért közben ajánlatot – azt a választ kapta, hogy csak akkor tudnak eljárni, ha a cég képviselőinek a nevén van például lakás, autó, illetve van bejelentett munkahelyük.
Vagyis egy jogerős ítélet ellenére olvasónk továbbra sem tudja, visszakapja-e valaha a pénzét. Ami még szomorú, olvasónkat (az igazságügyi szakértőn keresztül) megtalálta egy másik megrendelő, akiből pontosan úgy énekelte ki a pénzt a vállalkozó, mint belőle. 2021-es cikkünk megjelenése óta pedig számos olyan olvasói levelet kaptunk, amelyek hasonló átejtésekről tanúskodnak, szintén annak reménye nélkül, hogy a károsultak valaha is visszakaphatnák a pénzüket.