Az oktatásban dolgozók alacsony fizetése messzire mutató gazdasági következményekkel jár. Amennyiben nem rendeződik a helyzet, az várhatóan a magyar oktatás színvonalának további csökkenésével jár, ami akadálya lesz annak, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsunk elő. Ha a fizetéseket rendezik, annak várhatóan inflációs hatása lehet. Bod Péter Ákos elemezte a helyzet lehetséges kimeneteleit az Mfor-on, és helyzet részletes áttekintésével a következő főbb megállapításokat tette.
- Az ország az oktatási intézményekre a szerény magyar GDP-hez mérve is az OECD és az EU átlaga alatti összeget költi.
- Ami a tanári kereseteket illeti, azok nálunk jelentősen elmaradnak a diplomás végzettségűek átlagától: az egyetemi diplomások átlagos jövedelmének kevesebb mint kétharmadát viszi haza a pedagógus.
- Az európai országok nagy többségéhez mért komoly jövedelmi lemaradás természetesen a magyar foglalkoztatási struktúra legtöbb szakágazatára szintén igaz, de a tanári bérek esetében különösen nagy a hátrányunk.
- Az általános béremelési követelések tehát gazdaságilag indokoltak.
- A tanári fizetések közepes mértékű emelése a költségvetési arányokon sokat nem változtatna; azt a magyar államháztartás a mai nehéz viszonyok között is képes elviselni.
- A lakhatási és élelmezési költségek nagymértékű megemelkedése egyenesen kikényszeríti, hogy az elhanyagolt szakmák (nem csak az oktatás) nagyobb korrekciót követeljenek.
- Valószínű, hogy a postások, vasutasok, közlekedési dolgozók komoly bérköveteléssel állnak elő. A köztisztasági dolgozók legutóbbi akciója mutatja a keresetek ügyének aktualitását abban az ágazatban is.
- A béremelések értelemszerűen felfelé viszik a működési költségeket és ezáltal az árszintet. Ez azonban nem a hagyományos ár-bérspirál: a magyar infláció sajátossága nem az indokoltnál sokkal nagyobb bérnövekedés.
- Nálunk a gazdaságpolitika iránti általános külső és belső bizonytalanság, és annak megnyilvánulásaként az árfolyam gyengesége és az inflációs hajlam az, ami miatt 2023-ban kétszámjegyű árnövekedés várható, és utána is a térségi átlagnál nagyobb értékromlás fenyegeti a valutát.
- Ugyanakkor a kellően bejáratott béralkuk hiányában, a folyamatos politikai felfűtöttség (mondhatni: állandó hiszterizáltság) viszonyai között az elkerülhetetlen bérviták politikai feszültséget éleznek.