Hihetetlen ütemben kebelezték be a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló vállalkozók a magyar építőipar jelentős részét az elmúlt szűk egy évtizedben, több tízmilliárdos cégek nőttek ki néhány év alatt a semmiből, vagy majdnem a semmiből, ráadásul ezek a cégek jóval több profitot termelnek, mint a kevésbé jó politikai kapcsolatokkal rendelkező versenytársaik – írja szerdai cikkében a G7.
A lap emlékeztet, hogy az építőipar számára kiemelkedően jól sikerült a 2021-es év, ezért is nehezen érthető, hogyan maradhatott ki a szektor a különadóval sújtott iparágak közül. Az egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy az Orbán Viktor indoklásában szereplőkkel ellentétben itt nem a multik, hanem a kormányközeli vállalatok uralják az iparágat – véli a gazdasági portál.
Mint írják, első ránézésre is szembetűnő, hogy a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek magasabb nyereséggel működnek, mint az átlag, ám kíváncsiak voltak, hogy mennyivel több profitot termelnek, illetve, hogy ez a jelenség mennyire tartós. Éppen ezért – amellett, hogy a ceginformacio.hu adatbázisából összehasonlítási alapnak lekérték az ezer legnagyobb építőipari vállalat pénzügyi mutatóit – összegyűjtötték a negyven vezető cég részletes adatait is, majd az utóbbi csoport vállalatait négy különböző kategóriába sorolták.
- NER 1: Ebbe a csoportba azok a cégek tartoznak, amelyek olyan, a kormányzattal igazoltan jó kapcsolatot ápoló vállalkozók tulajdonában állnak, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, vagy éppen Garancsi István.
- NER 2: Az ebbe a kategóriába sorolt cégek tulajdonosainak nincs ugyan egyértelműen erős kötődése a kormányzó politikai elit szereplőihez, ám a cégek láthatóan betagozódtak a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. Olyan vállalatokat soroltunk ide, amelyek rendszeresen indulnak közös közbeszerzéseken NER 1-es cégekkel, vagy például támogatják a Fidesz valamely kirakat focicsapatát, például a Felcsútot, vagy az Eszéket.
- Magyar: Ebbe a csoportba azok a magyar tulajdonú cégek tartoznak, amelyek egyik NER-kategóriába sem kerültek be.
- Nemzetközi: A nagyobb külföldi építőipari csoportok magyar leányai.
A negyven cégből tizenhárom került abba a kategóriába, ahova a nagyon erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkező társaságokat sorolták, ráadásul ezeknek a cégeknek a nagy többsége a lista elején található: a tizenöt legnagyobb árbevételű építőipari cégből kilenc NER 1-es csoportba tartozik – írja a G7. A NER 1-es vállalatok az elmúlt kilenc évben árbevételüket nagyjából nyolcszorosára, nyereségüket pedig több mint tizenhatszorosára növelték. Ebből a nyereségből pedig sokat ki is vesznek a tulajdonosok. Tavaly például 84 milliárd forintnyi jövedelme volt a Fidesz-közeli vállalkozóknak a vizsgált építőipari cégeikből, miközben a Top 40 összes többi cége együttesen fizetett ki 39 milliárdot.
Míg az ágazatban jellemzően 7–10 százalék körül volt ez a mutató, addig a magasabb politikai körökhöz leginkább bekötött cégeknél 9 és 13 százalék között mozgott. Ha a NER 1-es cégek az elmúlt kilenc évben csak az iparági átlagos nyereségrátát hozták volna, akkor együttes profitjuk 117 milliárd forinttal maradt volna el a ténylegestől. Ez az összeg tehát a 13 kormányközeli cég közgazdasági értelemben vett extraprofitja. Sőt, talán még pontosabb szakkifejezés a járadék, utóbbit ugyanis, az extraprofittal ellentétben, nem piaci előnyből, hanem politikai kapcsolatokból származó többletjövedelemre használják a közgazdászok, és itt egyértelműen erről van szó – állítja a gazdasági portál.