Tizenöt magyar közgazdász pontokba szedve indokolta meg, miért nem értenek egyet a kínai Fudan egyetem kampuszának Magyarországra településével, állításuk szerint kizárólag szakmai alapon.
Az írást Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András jegyezte.
Szerintük
- a magyarországi kampusz magyar állampolgárok pénzéből épülne Kína számára, a kínai érdekek szolgálatára, felvett hitelt pedig akkor is vissza kell fizetni, ha az egyetem működése nem termeli ki az szükséges pénzt.
- Az ITM által 540 milliárd forintra becsült projekt összege mintegy 90 milliárd forinttal meghaladja a 2022-ben a felsőfokú oktatásra szánt pénzt
- A projekthez felvenni szándékozott, többszázmilliárd forintos hitel kamatlába kb. hatszorososa lenne annak az unió által kínált kölcsönnek, amelynek felvételétől a kormány a túlzott eladósodás elkerülésére hivatkozva tartózkodott.
- A hitel feltételei ismeretlenek, márpedig a transzparencia elemi feltétele egy ilyen mértékű, nemzedékeket eladósító hitel felvételének.
- Az egyetem működtetése – az ITM számításai szerint is – 2023-2027 között 100 milliárd forintot igényelne, ezt követően pedig évente további 15,5 milliárd forint veszteségtérítést.
- A fenntartására létrehozandó magyar-kínai alapítványban kisebbségi magyar részesedés lenne – a közbeszerzések elkerülése érdekében.
- Belátható időn belül behozhatlan hátrányt jelentene a magyar felsőoktatás számára, többek között mert a kínai és a magyar egyetemeken oktatók közti kb. tízszeres bérkülünbség és az évi több millió forintos személyes kutatási keret elcsábítaná a hazai egyetemek legjobb oktatóit, de a pályázatokon és az átjelentkező külföldi diákok miatt is hátrányba kerülnének a magyar intézmények.
- A kínai kampusz tandíja többszöröse lenne a magyar egyetemekének, ezért a magyar társadalom szűk rétege engedhetné meg, hogy a gyerekeit itt taníttassa.
A közgazdászok megjegyzik, a beruházásra ráadásul olyan környezetben kerülne sor, amikor a magyar államadósság rátája ismét 80 százalék fölé emelkedett, Paks II. és a Budapest-Belgrád vasút létesítésére legalább 4300 milliárd forintos adósságunk halmozódik fel, az unió helyreállítási alapjából pedig a kormány kivette az egyetemek megújítására szánt 1200 milliárd forintos csomagot.
A teljes szöveget itt lehet elolvasni.