2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottaknál a járulékot havonta már legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb – hívta fel a figyelmet az Accace.hu NAV-figyelő rovata. Ez a járulékfizetési alsó határ.
Eredetileg úgy volt, hogy a szabályt már az új tb-törvény életbe lépésétől, azaz júliustól kell alkalmazni, de végül ezt szeptemberre halasztották. A szigorítás értelme az lehet, hogy ne lehessen minimális járulékfizetéssel megúszni például a kamubejelentéseket:
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Példát is hoznak arra, hogyan kell számolni:
- Ha egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett munkabére 12 000 forint, akkor
- a járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a biztosítottat terhelő 18,5 % társadalombiztosítási járulékot (2 220 forint) a foglalkoztató levonja,
- a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (6 716 forint) pedig megfizeti.
- A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetnie.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a dolgozó nettója megmarad-e a járulékfizetési alsó határ bevezetésével. A példa alapján megmarad, hiszen a kifizetőnek kell megfizetnie a járulékalap és a járulékfizetési alsó határ közötti részre a társadalombiztosítási járulékot.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu