Számos jelentés, felmérés, kutatás jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása mekkora munkanélküliséget okozott Magyarországon. De arról is egyre több hír érkezik, hogy máris minden pont olyan szép és jó, mint a válság előtt volt. Az egyik tábor szerint nyáron már csaknem ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtt, és a munkanélküliség gyakorlatilag alig emelkedett, míg a másik tábor úgy gondolja, hogy a 2008-2009-es világgazdasági válságot idézik a számok. A Portfolio.hu azt próbálta kideríteni, kinek van igaza.
Kiindulópontként rögzítették a tényeket:
- A KSH minden hónapban elvégzi és közzéteszi a (mintavételen alapuló) munkaerő-felmérést, amely szerint júniusban 38 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez nem mondható túlságosan nagy visszaesésnek, a dolgozók száma kevesebb mint 1%-kal csökkent.
- A munkaerő-felmérés azt is mutatta, hogy a munkanélküliek száma 92 ezer fővel (240 ezer főre) nőtt egy év alatt.
- A KSH adminisztratív adatgyűjtése (legalább 5 fős vállalatok, költségvetési szféra, nonprofit szervek) szerint júniusban 192 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez viszont már drasztikus visszaesést jelent a foglalkoztatásban.
- A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma 128 ezerrel volt magasabb, mint tavaly júniusban, létszámuk 376 ezer volt.
Ezek után egyesével, részletesen kivesézték, hogy az egyes statisztikákban szereplő számok mit jelentenek, mit képesek megmutatni meg, és mi az, amit elfednek. Kitértek rá, mennyire találhattak munkát azok, akik elveszítették az állásukat, hány embert kellene még munkába állítani, hogyan alakult a munkaerőtartalék, milyen szerepe volt a fluktuációnak, és így tovább.
Végezetül megállapították, hogy a munkaerő-felmérés a foglalkoztatottak és a munkanélküliség oldaláról is olyan képet mutat, amely a statisztikai módszertannak megfelel, ám a valósággal való korrelációja igencsak meggyengült a koronavírus-járvány közepette. Júniusig terjedő vizsgálatuk alapján az intézményi statisztika és a regisztrált álláskeresők száma összességében azt jelzi, hogy és
Úgy látják továbbá, hogy:
- a megkérdezésen alapuló munkaerő-felmérés szerint kevesebben veszíthették el az állásukat és kevesebben váltak munkanélkülivé júniusig, mint amennyien valójában munka nélkül maradtak,
- az intézményi munkaügyi (adminisztratív) adatok jelentős, 200 ezer fős foglalkoztatási veszteséget mutatnak, amely már nagyon közel állhat a valósághoz,
- miközben a regisztrált álláskeresők száma is 100 ezret érdemben meghaladó mértékben emelkedett.
Úgy vélik, a magyar gazdaság történelmi zuhanása és az általuk bemutatott számítások alapján az intézményi adatok és a regisztrált álláskeresők száma a leginkább meggyőző, ezek állhatnak a legközelebb a valósághoz.
A következő időszakban pedig attól függhet, hogy képes-e helyreállni a munkaerőpiac, hogy a Kurzarbeit megszüntetése után miképp támogatja a kabinet a vállalatokat, illetve hogy a koronavírus-járvány második hulláma miként befolyásolja a vállalatok és a háztartások viselkedését (óvatossági megfontolások), továbbá hogy milyen szigorító intézkedésekkel jár együtt Magyarországon és Európában.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu