Csaknem 40 százalékot esett február 20-a óta a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, de egyes részvények – még a nagyok közül is például az OTP, a Mol, az Opus – értéke lefeleződött. Sokan buktak rengeteg pénzt a tőzsdén, így fel is merült a kormánynak javaslatcsomagot előszeretettel összeállító Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában, hogy tiltsák be a tőzsdén a shortolást. (A shortoláskor a részvény áresésére játszik a tőzsdéző, akkor van haszna, ha a részvény ára esik. Shortolni persze más pénzügyi termékre is lehet, például egy adott deviza árfolyamának gyengülésére, vagy egy adott állampapír árfolyamesésére is lehet játszani.)
A shortolás betiltásának követelése nagy válságok idején szokott előjönni, akkor, amikor rengeteg ember felháborodik, a politikusok pedig igyekeznek kiszolgálni a választópolgáraikat. Most is ez történik, és több országban már néhány héttel ezelőtt be is tiltották a shortolást. A spanyoloknál és az olaszoknál először csak a kirívóan nagy esést elszenvedett vagy heves árfolyammozgásokat produkáló részvény shortolását tiltották be, később már általános tilalmat rendeltek el. Ausztriában is elrendelték a tilalmat (egyelőre egy hónapra), és Franciaországban, Görögországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban is így tettek. Ugyan a Budapesti Értéktőzsde, illetve a felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank két héttel ezelőtt még nem állt a short-tilalom mellett, de nem lenne meglepő ilyen nemzetközi előzmények láttán, ha a részletes terveket hétfőn és kedden nyilvánosságra hozó kormány megfogadná az MKIK javaslatát.
Pedig sok értelme nincs a shortolás betiltásának.
Már két hét múlva egyértelmű lesz, hogy nem segített semmin és senkin, legkésőbb a válság után fel is fogják oldani, nyolc-tíz év múlva pedig, a következő válságban ugyanígy be fogják vezetni, ugyanígy teljesen feleslegesen
– írja a short-tilalomról Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. Szemlélteti is egy példán, hogy a shortolás nemcsak a tőzsdén létezik, hanem gyakorlatilag az üzleti világban szinte mindenhol. Például amikor egy élelmiszer-nagykereskedő leszerződik egy bolthálózattal egy évre előre, hogy milyen áron mennyi tojást szállít le, a nagykereskedő akkor jár jól, ha olcsóbban tudja megvenni a tojást a termelőtől, mint amennyiért fix áron továbbadja a boltnak. Vagyis shortolja a tojást. Ha bejön a számítása, nyer az üzleten, ha elszámítja magát, akkor veszít.
És a shortolásnak ráadásul jóval nagyobb a kockázata, mint az árfolyam-növekedésnek. Hiszen egy részvény ára legfeljebb lenullázódik, de az ára a sokszorosára tud nőni, így pedig jóval nagyobbat tud bukni egy shortolásra játszó.
A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatója magyarázata szerint azért, mert többletlikviditást biztosít, ennek minden fentebb részletezett, az egész piac által élvezett előnyével, és akár igaza lesz, akár nagyon nem, amikor zárja a pozícióját, azaz visszaveszi az eladott papírt, hogy vissza tudja adni a kölcsönt, akkor a vételi oldalt erősíti. Teszi ezt sokszor olyan kritikus árszinteken, kritikus órákban, amikor sokszor a shortot záró kereskedők, befektetők nélkül szinte üres lenne a vételi oldal, azaz ilyenkor éppen a shortokat zárók fékezik az esés dinamikáját, vagy teszik robbanásszerűvé a nagy esés utáni visszapattanást.
A short-ügyletek betiltása pontosan ezeket a hatásokat veszi ki a rendszerből. A tilalom bevezetését követő órákban, napokban persze látványos az eredmény, hiszen a nyitott short-pozíciókat villámgyorsan visszaveszik, a hatóságok/kormányok büszkék és boldogok, de az örömük hamar elmúlik. Egyrészt kiderül, hogy az árfolyamok eséséért nem a shortosok felelősek, hanem azok a befektetők, akik az adott pillanatban már éppen nem óhajtanak befektetők lenni, csak menekülni, menekülni, menekülni.
A részvénypiacoknak több szegmense van, az úgynevezett derivatív piac, meg az opciós termékek, ezeknél a shortolás betiltása nemcsak káros, de őrültség is, hisz ezeknek a piacoknak a lefagyását eredményezné. Legfeljebb az azonnali piacon szokták – válságok idején – bevetni a kormányzatok.
Egy másik szakértő, az Aegon Alapkezelőnél dolgozó Kardos Zsolt is a shortolás betiltásának értelmetlensége mellett érvel, érdemes elolvasni a magyarázatát.
A 2008-as pénzügyi világválság kezdetén, szeptemberben vezették be nálunk azt – összhangban az EU-s iránymutatásokkal –, hogy be kellett jelenteni a pénzügyi felügyelet felé az árfolyamesésre játszó, fedezetlen ügyleteket. Aztán 2011 nyarán több nyugat-európai országban egy időre betiltották a short-ügyleteket, nálunk akkor nem.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd /MTI