A rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar háztartások nagyobb eséllyel kapnak rendszeresen hazautalt jövedelmet külföldi rokontól – derül ki egy friss tanulmányból, ami a Statisztikai Szemle legutóbbi számában jelent meg. A különböző felmérések adatainak összegzéséből az is kiderül, hogy a hazautalt pénzt nem csak napi fogyasztásra költik el az érintettek, magasabb összeghez jutnak azok, akiknek nehezebb megtakarítani, hitelük van vagy valamilyen tartós fogyasztási cikket vásárolnak – írja a Portfolio.hu.
- Egy jegybanki tanulmány szerint a hazautalás a magyar háztartások mintegy 1,6 százalékát érinti, vagyis több mint 67 500 háztartás kaphat ilyen jellegű támogatást külföldről.
- Pénzbeli és nem pénzbeli támogatás formájában pedig összesen 38 milliárd forint érkezhet az országba. Ami csupán töredéke a külföldön szerzett jövedelmeknek.
Az eredmények azt mutatják továbbá, hogy
- a rosszabb anyagi helyzetben lévő háztartások nagyobb valószínűséggel jutnak külföldről többletjövedelemhez és
- magasabb a hazautalások összege, ha a pénzt nem csak napi fogyasztási célokra használják fel.
A tanulmány szerint legnagyobb arányban a közép-magyarországi régió háztartásai kaptak külföldről pénzbeli vagy természetbeli támogatást, míg a legkisebb arány a nyugat-dunántúli régióban figyelhető meg.
A magyar családok életkörülményeivel kapcsolatban megállapította a tanulmány, hogy
- az egy főre jutó lakónégyzetméterek számának csökkenésével nő az esély arra, hogy a háztartás külföldi támogatást fogadjon. Szintén státusmutatóként értelmezhető, hogy
- minél alacsonyabb ez a végzettség, annál nagyobb eséllyel utal haza a háztartásból külföldre költözött személy.
- Nagyobb eséllyel fogadnak emellett hazautalást a fiatalabb, valamint a női háztartásfővel rendelkező háztartások.
A háztartások összetétele tekintetében a legnagyobb hatása a gyermekeknek volt: több, mint kétszeres az esélye annak, hogy a kivándorlásban érintett háztartás hazautalást fogad, ha abban él legalább egy kiskorú gyermek. Nagyobb eséllyel fogadnak hazautalást azok a háztartások is, melyekben él időskorú, 60 éven felüli személy, munkanélküli vagy ellátásban részesülő inaktív személy.
A tanulmány előre vetíti továbbá, hogy a kisebb jövedelmű családoknál mérséklődhet a munkavállalási célú kivándorlás.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre